Az osztály története

Bibliográfiai kutatások és eredmények az MTA Irodalomtudományi Intézetében – történeti visszatekintés

A Bibliográfiai Osztály 1957-ben alakult Kemény G. Gábor vezetésével. Őt 1962-től Gerézdi Rabán, 1965-től Vargha Kálmán, 1984-től haláláig, 2007-ig pedig Kókay György – mind jeles tudósok, kutatók, máig érvényes szakkönyvek írói – követték az osztály élén.

A Bibliográfiai Osztály első fénykorát Klaniczay Tibor igazgatóhelyettessége alatt élte. Az Osztály mindig is a mindenkori igazgatóhelyettes felügyelete és ellenőrzése alatt működött. Klaniczay, a legendás hírű irodalomtörténész később igazgatóként is minden lehetőséget igyekezett biztosítani a bibliográfiai kézikönyvek elkészültéhez és megjelenéséhez.

Kókay György halála után öt évig a bibliográfiai feladatokat Jankovics József igazgatóhelyettes felügyelte, és 2012-ig Csóra Karola, az osztály korábbi munkatársa vezette az egyre szűkülő létszámú és egyre zsugorodó feladatkörű, a megszűnés szélére sodródó Osztály munkáját.

A bibliográfiai alapkutatások dinamizálása és teljes körű modernizálása 2012-től, Kecskeméti Gábor igazgatásának kezdetétől számítható, aki a bibliográfiát és a digitális irodalomtudományt elsőrangú és stratégiai fontosságú intézeti feladatnak tekintette, és a két területet összehajlította. A cél elérésére megnyerte az éppen felszámolás alá kerülő, önállóan működő Illyés-archívum vezetőjét, Stauder Máriát, hogy indítsa újra az Irodalomtudományi Intézet Bibliográfiai Osztályának munkáját, melynek egyébként korábban ő maga is munkatársa volt. Stauder Mária 2013-tól 2017 szeptemberéig irányította az Osztályt, és az irodalomtudományi szakbibliográfiai kutatásokat teljesen új irányba fordította. A 2013-ban Stauder Mária vezetésével újjászervezett Bibliográfiai Osztály munkatársai Benda Mihály, Sőrés Zsolt (50%-os munkaidőben) és Újváriné Tüskés Anna lettek.

Az osztály vezetését Stauder Mária nyugdíjba vonulásával 2017 szeptemberétől Császtvay Tünde – aki pályája elején szintén több évig dolgozott az Osztályon – vette át, és a megörökölt elvek mentén még dinamikusabbá tette az Osztály működését.

 

Az Osztály első évtizedei és tudományos eredményei 

 

Az Osztály megalakulásakor több évtizedes, hatalmas feladatoknak látott neki. A megalakulás után a nem nagy létszámú osztály a nagyon széles spektrumú és körű adatgyűjtést – a mindenkori gyakornokok mellett – külső munkatársak bevonásával végezte, de a tételek csoportosítását, a szakrend kialakítását és a tételek szakrendi besorolását, a kötetek szerkesztését és sajtó alá rendezését mindig is az osztályon dolgozó munkatársak végezték.

Az intézeti bibliográfiai kézikönyv szerkezeti kialakításához Kozocsa Sándor éves irodalomtörténeti bibliográfiája volt a példa, de a szerkezeti kérdéseket érintő döntésekben külföldi kézikönyveket is figyelembe vettek, sőt, esetenként írókkal, irodalomtörténészekkel és más intézmények bibliográfus munkatársaival is folytattak szakmai egyeztetéseket.

Elsődlegesen egy sok kötetes, korszakokra bontott irodalomtudományi szakbibliográfiai kézikönyv munkálatai kezdődtek meg, mellette pedig kisebb szakbibliográfiai munkák indultak el:

1. A magyar irodalomtörténet bibliográfiája 

 

A magyar irodalomtörténet retrospektív (visszatekintő) bibliográfiai kézikönyve a párhuzamosan készülő magyar irodalomtörténeti kézikönyv (a zöld borítójáról csak Spenótnak nevezett, hat kötetes irodalomtörténeti összefoglaló) irodalomtörténeti korszakai szerinti tagolása alapján tagolódott kötetekre, ezen belül általános és személyi részre osztva;

 

A magyar irodalomtörténet bibliográfiája kötetei  

 

I. Stoll Béla, Varga Imre, V. Kovács Sándor, 1772-ig, Bp., 1972;

II. Kókay György, 1772–1849, Bp., 1975;

III. H. Törő Györgyi, Nagy Miklós, Tódor Ildikó, 1849–1905: Általános rész – Személyi rész A–Gy, Bp., 1990;

IV. Tódor Ildikó, 1849–1905: Személyi rész H–Zs, Bp., 1997;

V. B. Hajtó Zsófia, 1905–1970: Általános rész, Bp., 1997;

VI. Botka Ferenc, Vargha Kálmán, 1905–1945: Személyi rész A–K , Bp., 1982;

VII. Botka Ferenc, Vargha Kálmán, 1905–1945: Személyi rész L–Zs, Bp., 1989;

VIII. Botka Ferenc, 1945–1970: Személyi rész, Bp., 1991;

IX. B. Hajtó Zsófia, Csóra Karola, 1991–1995, Bp., 2007;

X. Csóra Karola, 1996–2000, Bp., 2013.

 

Az intézetben szerkesztett bibliográfiai kézikönyvsorozat előzményei a magyar irodalomtörténet-írás kurrens bibliográfiái voltak:

a) az 1876–1889. év irodalomtörténeti repertóriumát id. Szinnyei József a Figyelőben tette közzé;

b) az 1893–1943. évre vonatkozó repertórium Hellebrant Árpád (Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára), Goriupp Aliz (Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtára), majd Kozocsa Sándor (Országos Széchényi Könyvtár) összeállításában az Irodalomtörténeti Közleményekben jelent meg;

c) 1950-től önálló kiadványban jelent meg Kozocsa Sándor szerkesztésében az 1945–1965. évre vonatkozó bibliográfia.

Az Irodalomtörténeti Közlemények éves irodalomtörténeti bibliográfiát közölt, amit az 1962–1967. évre vonatkozóan V. Kovács Sándor (megjelent: 1963–1968), majd az 1970–1974. évre Bor Kálmán (megjelent: 1971–1975), az 1975–1976. évre Stauder Mária (megjelent: 1976–1977) készítettek.

A kézikönyv-kötetek sorozatszerkesztői Vargha Kálmán, V. Windisch Éva és Kókay György lettek, míg a kötetek szerkesztői többnyire az adott korszakot kutató, vezető tudósok közül kerültek ki; Botka Ferenc, Kókay György, V. Kovács Sándor, Nagy Miklós, Stoll Béla, H. Törő Györgyi, Vargha Kálmán és Varga Imre jegyezték a köteteket.

A kötetek munkatársaként – különböző korszakokban – a következő névsor állítható össze: Szerb Antalné, Zelk Zoltánné Sinka Erzsébet, Béládi Miklósné Hajtó Zsófia, Komlovszki Tiborné Tódor Ildikó, Stauder Mária, Csóra Karola, Császtvay Tünde, Sőrés Zsolt, Sas Péter. (Nevük – mint szerkesztők vagy az adott kötetek munkatársai – olvasható a kézikönyvekben.) A kötetek munkatársaiból többen később kötetszerkesztők is lettek: Komlovszkiné Tódor Ildikó, Béládiné Hajtó Zsófia, Csóra Karola.

Az akkor még cédulaformában szerkesztett kötetek adatait – sok tíz katalógusfióknyit – évtizedeken át írógéppel írták, megszabott nagyságú cédulákra, kézzel javították, majd cédulaformában lektorálták. Az első kötetet Klaniczay Tibor, a másodikat Solt Andor, a harmadikat Oltványi Ambrus és Rejtő István, a negyediket Nagy Miklós, az ötödiket V. Windisch Éva (nincs feltüntetve) és Pomogáts Béla, a hatodik és hetedik kötetet Béládi Miklós, a nyolcadikat Pomogáts Béla lektorálta.

 

2. Az Irodalomtudományi Intézetben folyó egyéb bibliográfiai munkákban való részvétel, az Irodalomtörténeti bibliográfiák sorozat összeállítása és szerkesztése 

 

A kiemelt kézikönyv-feladatok mellett az osztályon készült – többek között – a Nyugat-repertórium (Galambos Ferenc, 1959). Galambos Ferenc emellett több hiánypótló szakbibliográfiát is elkészített az intézet megbízásából, melyek máig gépiratban maradtak, de az Országos Széchényi Könyvtárban szabadpolcon elérhetőek (például A bécsi magyar emigráció újságjai és folyóiratai 1919–1933).

Az Osztály közreműködésével szerkesztett és megjelent további bibliográfiai kiadvány A népi írók bibliográfiája (Varga Rózsa, Patyi Sándor, Tódor Ildikó, 1972) és A magyar sajtótörténet irodalmának válogatott bibliográfiája 1705–1945 (Kókay György, Sinka Erzsébet, H. Törő Györgyi, József Farkas, Dersi Tamás, 1979).

Ugyancsak az Osztály szakmai támogatásával jött létre A jugoszláviai magyar irodalom éves bibliográfiája Pastyik László (Hungarológiai Intézet, Újvidék) szerkesztésében 1968–1985 között és a Vigilia-repertórium 1935–1984 (Stauder Mária, 1987).

Nem az Osztályon, de a Bibliográfiai Osztály szakmai eredményeinek segítségével több írói személyi bibliográfia is készült az Intézetben. A Babits Mihály kritikai kiadás alapvetéseként – a Petőfi Irodalmi Múzeummal együttműködésben – jelent meg a Babits Mihály-bibliográfia (Stauder Mária, Varga Katalin, 1998), elkészült a Pilinszky János-bibliográfia (Bende József, Hafner Zoltán, 2001) és a Kertész Imre-bibliográfia (Hafner Zoltán, 2009). Több irodalomtudós munkásságának adatait az Intézet munkatársai kerek születésnapi évfordulók alkalmából vagy a nekik szánt köszöntő-emlékkötetekbe készítettek el.  

 

A bibliográfiai kutatások eredményének állása 

 

A Magyar irodalomtörténet bibliográfiája kötetsorozat 8 kötete 1970-ig gyűjtötte fel az adatokat. Az 1966–1990 közötti irodalomtörténeti szakirodalmat az Országos Széchényi Könyvtár kurrens bibliográfiai összeállításai tartalmazzák, amelyek szerkezetéhez az Irodalomtörténeti Közleményekben közölt éves irodalomtörténeti bibliográfia is alapul szolgált.

Az 1991–1995 és az 1996–2000 közötti évek irodalomtörténeti bibliográfiai kézkönyvei 2007-ben és 2013-ban jelentek meg. Az előbbi Kókay György és Németh S. Katalin sorozatszerkesztésében, B. Hajtó Zsófia és Csóra Karola szerkesztésében (megnevezett lektor nélkül), az utóbbi sorozatszerkesztők nélkül, Csóra Karola szerkesztésében. Az eddig utolsónak nevezhető, 10. kötet lektora Jankovics József volt.

Ezzel a papír alapú retrospektív irodalomtörténeti bibliográfiai kézikönyv korszakos vállalkozása lezárult.

Lásd még ehhez:

http://www.iti.mta.hu/mib/bemutato_tizkotetes.html

http://www.iti.mta.hu/mib/index.html

http://www.iti.mta.hu/mib/kereses.php

Kutatások

A Bibliográfiai Osztályon jelenleg folyó kutatások és értékmentés

Az Osztályon 2013-ban digitális bibliográfiai adatgyűjtés kezdődött egy nyilvános internetes irodalomtudományi bibliográfiai portál számára, mely a 10. bibliográfiai kötet utáni korszak adatait összegzi.

A munka a 2013-ra vonatkozó éves irodalomtörténeti és magyar vonatkozású elméleti szakirodalom felgyűjtésével indult meg. A kis létszámú csoport olyan széles körben gyűjti irodalomtudományi adatait, amely eddig példátlan volt. A munkatársak közel 700 periodikát tartanak figyelmük alatt és folyamatosan 450–500 folyóirat anyagát nézik át. Minden tételt kézbevétellel gyűjtenek fel, helyezik el a szakrendbe és látják el szakmai annotációval. Az átnézendő újság- és folyóiratlista összeállítása során rendkívüli figyelmet fordítottak az idegen nyelvű, a társdiszciplínák felé nyitó orgánumokra és a regionális periodikák és folyóiratok bevonására is.

2017-ben megkezdődött a szak- és tanulmánykötetek anyagának felgyűjtése is.

A másik kiemelt feladat a már megjelent, tízkötetes irodalomtörténeti bibliográfiai kézikönyvek retrokonverziója. Ez azt jelenti, hogy az eddig csupán pdf-ben olvasható adatokat adatbázisba helyezve teljes szabad keresésre tesszük alkalmassá és mindenki számára ingyenesen elérhetővé. 2017 szeptemberéig ezt a munkát Nagy Csilla (50%-os munkaidőben) végezte, azóta két fiatal kutató: Bucsics Katalin és Szabó-Reznek Eszter (mindketten 50%-os munkaidőben) kapcsolódott be a Bibliográfiai Osztály – elsősorban a retrokonverziós – munkálataiba. A kötetek adatbázisba való konverziójának előmunkálataiban az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének minden fiatal kutatója és számos munkatársa részt vállal, munkájukat az Osztály vezetője koordinálja és ellenőrzi.

Az Osztály vezetője és tagjai bibliográfiai munkájuk mellett komoly tudományos kutatási vagy művészeti feladatokat is végeznek, felsőoktatási intézményben tanítanak, különböző tudományos-művészeti projektekben vesznek részt vagy vezetik azokat. Azt valljuk, ehhez a kiinduló, és mással nem helyettesíthető erőt és anyagismereti tudást a bibliográfia nyújtja.

Az Irodalomtudományi Intézet honlapjának bibliográfiai portálján minden készülő és elkészült munkánkat, az Osztály életét és munkatársait érintő híreket nyilvánossá teszünk.

Közeli terveink közt szerepel internetes bibliográfiai szaktanácsadás, bibliográfiai alapismeretek és – érdeklődés esetén – bibliográfiakészítés-kurzus beindítása (honlapunkon már elérhető a Bibliográfiai útmutató. Hogyan készül és hogyan használjuk a most készülő irodalomtudományi bibliográfiai adabázist? című gyakorlati segédlet), valamint a szakmai, az oktatási és a laikus közönséggel való interaktívabb és élőbb kapcsolat kialakítása.


További tájékozódásra kiemelten ajánljuk:

Kecskeméti Gábor, Filológiai problémák a magyarországi irodalomtudományi kutatásban és a számítógépes kézirat-előkészítésben = Bevezetés a régi magyarországi irodalom filológiájába, szerk. Hargittay Emil, Bp., Universitas Könyvkiadó, 20033, 132–146.

Rövidebb tájékozódáshoz (bár egy kutatóintézet ritkán szokta a wikipédiához továbbküldeni olvasóját) ebben a szócikkben – kivételesen – alapvetően hiteles eligazítás található azok számára, akiknek felkeltette az érdeklődését a bibliográfia tudománya.

Projektek

Ösztöndíjak, pályázatok

 

Szabó Eszter

Fiatal Kutatói ösztöndíj

2017. szeptember 1. – 2019. augusztus 31.

Kutatási területe a 19. századi magyarországi és erdélyi kulturális tér többközpontúsága, alternatív irodalmi kánonok és kulturális központok kialakulása és jelenléte, illetve az ezekhez is kapcsolódó regionális identitások és narratív konstrukciók elemzése. Jelenlegi kutatási témája, amely egyben készülő disszertációjának témája is, a 19. század végi kolozsvári színház története. Párhuzamosan végez egy mikrotörténeti elemzést az erdélyi hivatásos színjátszás 1892-es centenáriumáról, és egy nagyobb léptékű, társadalomtörténeti megközelítésű elemzést az intézmény adminisztratív és gazdasági modelljeiről, az erdélyi és magyarországi színházi hálózatban elfoglalt helyéről.

 

Bucsics Katalin

Fiatal Kutatói ösztöndíj

2017. szeptember 1. – 2019. augusztus 31.

„Digitális adatkezelési technológiák alkalmazása az irodalomtudomány bibliográfiai és textológiai munkájában” feladatkörbe

Kutatási területe és egyben a doktori disszertációjának témája: Kosztolányi Dezső életművének kritikai földolgozásához forrásgyűjtési munkálatok és életművének bizonyos aspektusai, tágabban: a 20. századi széppróza, műfajtörténeti fogalmak, műfaji határterületek.

Másik alapvető feladata a Bibliográfiai Osztály retrokonverziós munkálataiban, adatbáziskezelésében való részvétel.

 

résztvevő külső pályázatban

 

2013. július 3. – 2018. augusztus 31.

OTKA/NKFIH K 108700 sz. „Kritikai kiadás és forrásföltárás: Kosztolányi Dezső” pályázat

 

Tüskés Anna

posztdoktori ösztöndíj

NKFIH Pályázati azonosító: 120947

Francia–magyar irodalmi kapcsolatok a 20. században

2016. október – 2019. szeptember (36 hónap) 15090 ezer Ft

 

Császtvay Tünde

alkotói pályázat

NKA     Pályázati azonosító: 201102/02891; 600 ezer Ft

2017. május – 2018. május

A visszatapsolt Reviczky Gyula. Kismonográfia kéziratának elkészítése

 

Kiadványok

 

A magyar irodalomtörténet bibliográfiája

http://www.iti.mta.hu/mib/index.html

 

Bibliográfiai útmutató

Mi is az a BBL?

Hogyan készül az Irodalomtudományi Intézet modern bibliográfiai adatbázisa?

 

A könyvtárak és a bibliográfusok évszázadokon keresztül alakították ki a technikáikat a gyűjteményekben foglalt dokumentumokról szóló információk közreadására. Így alakultak ki a különböző katalógustípusok, jegyzékek, bibliográfiák és országos szinten a nemzeti bibliográfiák.

A szeparált nyilvántartások, gyűjteményi katalógusok azonban nem azonosak a bibliográfiával. A bibliográfia fő célja ugyanis a dokumentumok sokkal átfogóbb értelemben vett számbavétele: azaz létezésük megállapítása, a művek azonosítása, a katalogizáláson keresztül jegyzékeik összeállítása és megtalálhatósági helyük rögzítése. Másrészt a bibliográfiák valamilyen strukturált rendszer szerint rendezik el a dokumentumokat. Az adott bibliográfia a regisztrált tételeket valamilyen elv vagy nézőpont szerint láttatja. A rendezői elv egyrészt besorolja, értelmezi a lejegyzett dokumentumokat, másrészt sikerül egységben is láttatni azokat.

A leggyakrabban alkalmazott gyűjtési szempont a területi elv: egy adott ország határain belül megjelent dokumentumok rögzítése. A legtöbb nemzeti bibliográfia ezt az elvet alkalmazza elsődlegesen. A legtöbb országban a területén megjelent kiadványok kötelező beszolgáltatását a nemzeti könyvtárba jogszabály határozza meg, így azok összegyűjtését a kötelespéldány-rendelkezések biztosítják.

Több nemzeti bibliográfia tartalmazza az ún. patriotikairodalmat is, amely az illető ország határain kívül megjelent, de az ország nyelvén írt, vagy a nemzethez tartozó, bárhol élő személy által létrehozott vagy pedig az adott országgal foglalkozó irodalom összességét jelenti.

A közelmúlt informatikai változásai kihívást, de lehetőséget is jelentenek a bibliográfia készítésben is. A technika és a technológia változások közt teljesen megújultak a munka feltételei, és a hálózat puszta léte és a digitális kultúra adta lehetőségek teljesen megváltoztatták a bibliográfiakészítés menetét is.

A bibliográfiáknak a megváltozott világban új feltételek és új kihívások közt kell megfelelniük a felhasználói elvárásoknak. Az elektronikus dokumentumok és az internet térhódításával a helyzet gyökeresen megváltozott. Nagyon rövid idő alatt hatalmas, szinte kezelhetetlen dokumentummennyiség keletkezett. Ráadásul nem csak a mennyiség növekedett meg ugrásszerűen, hanem a hordozó médium is megváltozott. Többé már nem csak a könyvtárak a dokumentumok tároló helyei.

Már a hatvanas évektől kezdve a számítástechnikát is alkalmazták a bibliográfiai tájékoztatásban. Alapvető minőségi változást hozott a számítógépes párbeszéd lehetősége. A teljesen automatizált rendszerekben a használó maga végezheti a keresést az adatbázisban, míg meg nem találja a kívánt információt. A könyvtári, papír alapú dokumentumok mellett tehát egyre nagyobb számú elektronikus és internetes dokumentum elérhető. De ebben az óriási adat- és dokumentummennyiségben el lehet veszni és segítség nélkül el lehet bizonytalanodni. Hozzáértő megtalálásuk, felgyűjtésük, az ezekben való eligazodás, tájékozottság és az adatok strukturált összegzése, majd az ebben való értő eligazítás egyre nehezebb feladat, melyre egyre többeknek van-lesz szükségük.

Az Irodalomtudományi Intézetben készülő új irodalomtudományi szakbibliográfia már adatbázisban készül, a BBL rövidítés valójában egy bibliográfia-kezelő program. Célja, hogy megkönnyítse a bibliográfiai gyűjtést, az adatok címleírásainak gépbe való bevitelét. A program a hivatkozni kívánt tételekről elkészített címleírásokat adatbázisokban tárolja. A program segítségével rendszerezhetjük és karbantarthatjuk a regisztrált adatokat. Minden egyes felvitt adat saját azonosítóval rendelkezik. (Ez az azonosító a cikk szerzőjének a neve és a megjelenés évszáma.) Az azonosítók segítik a munkát, mert általuk gyorsan és könnyen rátalálhatunk az egyes tételekre.

A BBL használata

A BBL minden új tétel beírásakor automatikusan elvégzi a címleírás és a kérdések tipográfiai korrekcióját, valamint a foglalt karakterek helyettesítését. Minden új tétel rögzítésekor beállítható a Bibliográfiai adatok nevű párbeszédablak megjelenítéshez használt betűkészlet. Ha a Betűtípus elnevezésű beállító ablakot a Mégse nyomógomb használatával zárjuk be, akkor a BBL az alapértelmezett betűtípust használja, míg az OK nyomógomb használata esetén a beállított betűtípust, betűstílust és méretet fogja használni a programfutás befejezéséig. (A beállító ablak legelső használatakor a BBL az Arial normál 12 pontos betűt kínálja fel.)

A választott dokumentumfajtának megfelelő (C) és a Bibliográfiai adatok nevű (D) párbeszédablak szövegmezőinek kitöltéséhez és az adataikon végzett egyes további műveletekhez két nyomógomb is rendelkezésre áll: Beszúrás és Egyebek. A nyomógombok a rájuk való kattintás előtt aktív szövegmezőbe végzik el a kiválasztott elem beszúrását, illetve az aktív kijelölés alapján végeznek egyéb műveleteket. A Beszúrás nyomógomb különböző szöveg- és formázó karakterek, illetve adatok beírását könnyíti meg, amelyek a feltáruló helyi menüből választhatók ki. Ez a funkció nem csupán az adatbevitelt könnyíti és gyorsítja meg, de csökkenti a hibaszázalékot is.

A Beszúrás/Folyóirat parancs például a folyóirat-adatbázis címleírásait tartalmazó listát jeleníti meg, amelyből a kiválasztott tétel meghatározott mezőtartalma kerül a kurzor pozíciójába. A Kategória paranccsal pedig strukturált, kategorizált rendbe szervezett kódok szúrhatók be. Ha a kategória sorára duplán kattintunk, a kurzor pozíciójába a kategóriakód szúrható be.

Az Egyebek nyomógomb szintén helyi menüt jelenít meg. Az Egyebek/Tétel RTF nézete menüpont az aktuális tételt a BBL saját RTF nézőablakában mutatja meg. Az RTF nézet segítségével könnyebben észrevehetjük az elütési hibáinkat és kijavíthatjuk azt. Az Egyebek/Tétel nyelve paranccsal a tétel nyelve határozható meg vagy a korábban megadott nyelv bírálható felül. Választani csak a lehulló listán szereplő nyelvekből lehet, az itt nem szereplő új nyelv beírása esetén a tétel nyelve nem változik meg.

Ha a tétel szerkesztését az OK paranccsal zárjuk le, a módosítások beíródnak az adatbázisba. Ha a tételek szerkesztését az Egyes tételek kezelése menüpontból kezdtük meg, a tételek listájához térünk vissza; ha a Keresés vagy a Nyárs menüpontból indultunk, az esetleges következő találatot szerkeszthetjük tovább. Alapértelmezés szerint a BBL folyamatosan tükrözi az adatokat, vagyis adataink minden módosítását átvezeti a helyi adatbázissal megegyező nevű MySQL adattáblában is. Ha a tétel szerkesztését az Elvet paranccsal zárjuk, az éppen szerkesztett tétel módosításai már nem íródnak le; az éppen szerkesztett új tétel már nem kerül be az adatbázisba.

Adatbevitel során bármikor ellenőrizhetjük, hibátlanul dolgoztunk-e. Az adatbázis konzisztenciája bármikor ellenőrizhető a Konzisztencia ellenőrzése menüponttal. Ha ez inkonzisztenciát tár fel, az Inkonzisztenciák menüpontéval megegyező táblázat jelenik meg, amelyben azonban a helyes alakokat a felhasználónak kell megszerkesztenie.

Ha egy már létező tétel azonosítóját módosítják, az adatbázis inkonzisztenssé válik. Erre a lehetőségre a státuszsorban üzenet figyelmeztet. Az üzenet törölhető, és a konzisztencia helyreállítható az Inkonzisztenciák menüpont futtatásával. A megjelenő táblázatban egymás mellett láthatók a helytelen és a helyes hivatkozások. Ezeknek bármelyike átszerkeszthető (dupla kattintás a megfelelő cellán; a szerkesztés lezárása a változtatások mentésével: Enter, mentés nélkül: Esc), törölhető (a Töröl nyomógombbal), újabb párok szerkeszthetők (a Hozzáad nyomógombbal). A Javít nyomógomb hatására a táblázat pillanatnyi állásának megfelelően az adatbázisban minden helytelen hivatkozás helyesre változik. Az inkonzisztencia automatikus javításához a program a módosított azonosítókat listába gyűjti; az inkonzisztencia megszüntetését követően a lista kiürül, új adatbázis megnyitásakor vagy a programból való kilépéskor pedig a lista elvész.

Ki tudjuk szűrni, ha hibás egy azonosító vagy egy tematikai mező. Hibás az az azonosító, amely nem két szóból áll, vagy amelynek első karaktere nem betű vagy számjegy. Hibás az az azonosító is, amely nem egyedi, vagyis az azonosítók betűrendjébe rendezett adatbázisban megegyezik az előző tétel azonosítójával. Hibás az a tematikai mező, amelyben a tematikai kódok között előfordul egynél több egymás melletti szóköz. A hibás tételek táblázatban jelennek meg. Az első oszlopban minden hibás tételnek megjelenik az azonosítója, a második és a harmadik oszlop annak megfelelően kitöltött vagy üres, hogy az adott azonosítójú tételnek az azonosítójában és/vagy a tematikai mezőjében van-e a hiba. Ezeket a tételeket javítani kell.

A hibás tételeket törölhetjük is. Ilyenkor be kell lépni az Adatbázis/Diagnosztika és hibajavítás/Tétel törlése menü pontba. A törlést csak abban az esetben hajtja végre a program, ha a törölni kívánt tételre más tételek nem hivatkoznak. A másutt hivatkozott tétel törlése inkonzisztenssé tenné az adatbázist, amire tájékoztató ablak figyelmeztet.

Keresni is tudunk a regisztrált dokumentumok között. Az Adatbázis/Keresés menüpont az adatbázis valamennyi mezője és almezője szerint biztosít keresési lehetőséget. Egyidejűleg a korlátlan számú keresési feltétel megadható. A mezők az adatrend megváltoztatásához is használt vezérszavak lehulló listájából választhatók ki; a BBL alapértelmezett (al)mezői pirossal, az adatbázis-specifikus almezők zölddel, a numerikus (al)mezők sárgával jelennek meg. A keresési reláció = (tartalmazza) és <> (nem tartalmazza) lehet, de numerikus értelmű vezérszavak (#evs, #xst és #n...) esetében a < (kisebb) és > (nagyobb) relációk is használhatók. A kívánt mezőértékek begépelhetők, vagy a beszúrási gyorsbillentyű (Pause vagy F2) lenyomásával lehulló listából választhatók ki. A #tem mező esetében a lehulló lista az adatbázisban már létező valamennyi tematikai kódot, az #xst mező esetében a dokumentumtípusokat, a #nye mező esetében a nyelveket jeleníti meg, minden más esetben a programfutás idején korábban beadott mezőértékek láthatók a listán. A mezőérték nemcsak abszolút keresési érték lehet, hanem – a 2.1 verzió óta – azonos tétel bármely mezőtartalma is relációba állítható, ha annak vezérszavát használjuk. Pl. a #cim <> #1azo feltétellel olyan tételek kereshetők, amelyeknek címleírás almezejében az azonosító első szava nem fordul elő.

Ha befejezzük a BBL használatát, és új adatot vittünk a programba, azaz az adatbázis módosult, kilépés előtt azt menteni kell. Ha ezt elmulasztjuk, a program felajánlja annak biztonsági mentését.

A BBL-programban való munka során a kezdetekben felmerültek bizonyos hiányosságok. De a program egyik jó tulajdonsága, hogy könnyen alakítható, kipótolható, bővíthető, javítható. A program képes saját fő-programfájlját és a futásához szükséges bármely fájlt a BBL központi internetes tárhelyéről frissíteni. Automatikus programfrissítés azonban csak a BBL regisztrált példányából lehetséges és csakis a programfutás során módosított adatok biztonsági mentését követően. Programfrissítéshez vagy csak a fő-programfájlt tették közzé (titkosított EXE formátumban), vagy vele együtt több módosított fájlt is (ZIP formátumban). Fő-programfájl közzététele nélkül nem jelenik meg programfrissítés. Ha az internet elérhetetlen, nem lehet a programfrissítést elvégezni.

Összességében elmondhatjuk, hogy a BBL adatbázis rendkívül megkönnyíti a bibliográfia adatok bevitelét. Sokkal nagyobb helyet kínál az összegyűjtött adatok számára, mint egy adatfájl, illetve az adatgyűjtő memóriája. Képes az adatokat strukturáltan tárolni, és a közöttük lévő komplex kapcsolatot ábrázolni. Segítségével könnyen összekapcsolhatók az eltérő forrásból származó adatok is. A program folyamatosan kommunikál a használójával, és jelzi, ha inkonzisztenciát talál.

Az általunk használt BBL előnye, hogy óriási adatbázisokkal is igen könnyen elbír. Pillanatok alatt végrehajt nagy számítási igényű adatlekérdezéseket, szűréseket is. Az adatok elérése pedig nagyon egyszerű és egyértelmű. A felhasználó egyszerűen megadja a kívánt paramétereket, és a megjelenítő már elé is varázsolja a kért adatokat az adatbázisból.

Az osztály hírei

Az Irodalomtudományi Intézet bibliográfiai portáljának elindítása

2016. november 23-án, a magyar tudomány ünnepe rendezvénysorozat részeként megtartott Az Irodalomtudományi Intézet első hatvan éve (1956‒2016) című konferencián az Eötvös Könyvtár nagytermében nyilvánossá tettük az Irodalomtudományi Intézet bibliográfiai portálját.

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet bibliográfiai portáljának elindítása alkalmával Stauder Mária és Kecskeméti Gábor ismertette előadásában az elvégzett munka folyamatát és eredményeit, illetve az adatbázis bővítétésének további folyamatára vonatkozó terveket.
Az előadások a Videotorium oldalain megtekinthetők

RabGusztav konyvbemutA magyar nagyközönség előtt többnyire ismeretlen, 1958-tól Franciaországban élt és ott elhunyt Rab Gusztáv (1901–1963) írói hagyatéka 2012-ben került Párizsból Budapestre a Petőfi Irodalmi Múzeumba, benne hét kiadatlan regény kéziratával. A Sabaria, avagy Szent Márton köpenye című regény 1952 nyarán játszódik. 1960-ban készült kézirata – az 1963-as londoni és New York-i angol kiadás után – a Nemzeti Kulturális Alap és a Szombathelyi Püspökség támogatásával most először jelent meg magyar nyelven.

A regény bemutatójára 2018. október 29-én került sor Szombathelyen a Püspöki Palota dísztermében.

Köszöntőt mondott Székely János szombathelyi megyéspüspök.
A sajtó alá rendező Tüskés Anna beszélgetőtársai Tóth Ferenc és Zágorhidi Czigány Balázs voltak,
a beszélgetést Rétfalvi Balázs vezette.

A könyvbemutatóról készült videófelvételek a videotorium.hu oldalán megtekinthetők. 

Rab Gusztav

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet Bibliográfiai Osztályán számos magyar és külföldi folyóirat – köztük a Korall, a Prae, a kolozsvári Helikon, a Látó, a Korunk, a Magyar Könyvszemle, a Magyar Lettre Internationale, a Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung, a Modern Language Review és a Modern Philology – 2015-ös teljes anyagában megjelent közel ezer magyar irodalomtörténeti vonatkozású írás szakrendbe állított, annotált bibliográfiai tételével bővült az adatbázis.

A Magyar irodalomtörténet bibliográfiája 2. kötetének retrokonverziójából készült adatbázis is folyamatosan épül. Bucsics Katalin az adatbázis 1851 tételes folyóiratlistáját javította, egészítette ki és foglalta transzparens jegyzékbe, Szabó Eszter pedig egy 3605 tételes nyilvántartásban – összevetve azt a nyomtatott verzióval – ellenőrizte és korrigálta az adatbázis szakozását.

A Magyar irodalomtörténet bibliográfiája 2. kötetének adatbázisban kereshető anyaga már elérhető az MTA BTK Irodalomtudományi intézet honlapján.

Tuskes Mariassy 072018. június 23-án a Magyar Nemzeti Múzeumban az MTA BTK Lendület Családtörténeti Kutatócsoport kutatói előadás-sorozatot tartottak a Múzeumok Éjszakája keretében. 
Az első előadáson a régész Mérai Dóra az Apafi családnak az almakeréki sírboltja fölött állt, ma a múzeumban őrzött síremlékéről, a második előadásban a történész Gyimesi Emese Szendrey Júlia második családjáról beszélt. 
A harmadik előadást intézetünk munkatársa, Újváriné Tüskés Anna tartotta a magát a 11. század közepéről eredeztető középnemesi Máriássy család 18–19. századi gyermekportréiról Gyermekek a Máriássy család ősgalériájában címmel, amelyben bemutatta, hogy az uralkodó és főnemesi családok szokásait követve a kisgyermekeket felnőtt mintára szabott díszes öltözetben és tárgyakkal ábrázolták. A magát a 11. század közepéről eredeztető Máriássy család írásos dokumentumokból megismerhető történetét a 16. századtól kísérik képzőművészeti ábrázolások. A család központja a Kassától 90 km-re a Hernád folyó völgyében fekvő Márkusfalva (ma: Markušovce, Szlovákia). 
Negyedikként a történész T. Orgona Angelika az amerikai milliárdos lány, Gladys Vanderbilt és a magyar mágnás, Széchényi László gróf 1908-as álomesküvőjéről tartott előadást.Tuskes2

Intézetünk munkatársa, Tüskés Anna 2018. május 3-án Rab Gusztáv hagyatékban talált, eddig kiadatlan 1956-os regényéről tartott előadást a Nagy Imre Emlékházban (1026 Budapest, Orsó utca 43.) 

Az 1963-ban Franciaországban elhunyt író hagyatéka 2012-ben került Magyarországra, a Petőfi Irodalmi Múzeumba. A hagyaték legértékesebb része hét regény magyar nyelvű kézirata, melyek mindeddig nem jelentek meg nyomtatásban. Az előadás témája A párizsi gyors című három könyvből álló regény.

Az előadás összefoglalója és a meghívó letölthető.

 

NIT Meghivo

NITP1140094

TuskesAnna201803292018. március 29-én a budapesti Francia Intézetben a Frankofón hónap keretében Siècle des Lumières – Lumières d’un siècle címmel konferenciát rendeztek a Sociétét Diderot és Kanada Nagykövetsége támogatásával Jean Le Rond d’Alembert (1717–1783), az Enciklopédia társszerkesztője születésének háromszázadik évfordulója alkalmából.
A konferencia nyitó előadását a szervező Kovács Eszter tartotta d’Alembert fordításról vallott nézeteiről. Az első kerekasztal-beszélgetésen Csabai Tamás Pierre Bayle, Kovács Ilona pedig Benjamin Constant filozófiai szemléletéről beszélt.
A képzőművészetnek szentelt második kerekasztal keretében Ocsovai Dóra a tengeri állatok 18. századi ikonográfiáját vizsgálta, intézetünk munkatársa, Újváriné Tüskés Anna pedig Portraits de femmes avec oranger – Luxe dans les jardins seigneurieux au 18e siècle címmel tartott előadást, amelyben a narancsfák főúri kertekbe telepítésének 17–18. századi közép-európai divatját (Kővár, Eszterháza, Dég, Körmend, Pécel, Gödöllő, Kelementelek stb.) az európai kontextusba helyezve tekintette át a narancs szimbolikus jelentéseinek bemutatására fókuszálva.
A francia-magyar kapcsolatokat tárgyaló harmadik kerekasztal során Egyed Emese Fekete János fordításairól beszélt, Marsó Paula bemutatta Rousseau Dialógusainak magyar fordításait, Penke Olga pedig Voltaire műveinek 18. századi magyar fordításairól tartott előadást. A konferencia záró előadásában 
Claude Dauphin operarészletekkel illusztrálva mutatta be d’Alembert zenei kísérletezéseit.

A konferencia előadásairól készült felvételek megtekinthetők.

Dia012017. november 25-én a fehérvárcsurgói Károlyi kastélyban Európai műemlékvédelmi tendenciák különös tekintettel a Kárpát-medencére címmel rendeztek konferenciát, ahol nyolc külföldi (Olaszország, Franciaország, Szlovákia, Románia, Szerbia) és ugyanennyi magyarországi kutató mutatta be legújabb műemlékvédelmi kutatási eredményeit.

A konferencián intézetünk Bibliográfiai Osztályának tudományos munkatársa, Újváriné Tüskés Anna is előadást tartott A márkusfalvi vár és a Máriássy család 18. századi ősgalériája címmel a Kassától 90 kilométerre a Hernád folyó völgyében álló márkusfalvi vár 2016-ban kezdődött feltárásáról és helyreállítási munkálatairól (a rekonstrukciót 85%-ban az Európai Szociális Alap, 15%-ban a Szlovák Állam, továbbá a Munkaügyi és Kulturális Minisztérium támogatja). Az előadás fő célja az volt, hogy bemutassa a Máriássy család 18. századi tagjairól fennmaradt portrékat a múzeumi gyűjtemények, a szakirodalom, és a Máriássy Péter által a magántulajdonban lévő festményekről rendelkezésre bocsátott adatok és reprodukciók alapján.

MTA kutatói pályázatai

MTA központi weboldala

MTA kutatóintézet-hálózata