Az osztály története

Az osztály 1986-ban alakult meg Bojtár Endre vezetésével, bár a közép- és kelet-európai régió irodalmainak összehasonlító vizsgálata kezdettől fogva részét alkotta az Intézet programjának. Az eleinte Világirodalmi, később Összehasonlító Irodalomtörténeti Osztály a magyar és a szomszédos nemzetek irodalmai közötti kapcsolatokat dolgozta fel. Ez a program – az érintett ország kutatóival közösen – mindkét nyelven egyszerre megjelentetett tanulmányköteteket eredményezett. Így jöttek létre az orosz (1961), a csehszlovák (1965), a lengyel (1969) és a délszláv (1972) vonatkozású kapcsolattörténeti kötetek gazdag anyaggal, nagyszámú hézagpótló tanulmánnyal. Napirenden volt a szomszédos irodalmak történetének megírása is, de ebből sajnos csak Sziklay László munkája, A szlovák irodalom története (1962) készült el. A hazai régiókutatások fellendülésében fontos mérföldkőnek számít az 1962-ben megrendezett nagyszabású budapesti összehasonlító konferencia, valamint a konferencia aktáit közlő La littérature comparée en Europe orientale (1963) című kötet, amely ezen a téren is megalapozta az intézet nemzetközi tekintélyét. Ennek nyomán intézetünk vezető komparatistáinak (Vajda György Mihály, Klaniczay Tibor, Sőtér István, Szabolcsi Miklós) jelentős szerepük volt az AILC égisze alatt létrejött Histoire Comparée des Littératures de Langues Europénnes (Az európai nyelvű irodalmak története) című könyvsorozat elindításában és szerkesztésében. Jórészt személyi okok (nyugdíjazások, eltávozások) miatt a sokat ígérő kezdet után az osztály az 1970-es években elsorvadt.

Az újraalapított kis létszámú osztály elsődleges célja az orosz és a német nyelvterület közötti népek irodalmának – tágabban: egész kultúrájának – összehasonlító elemzése. A közép-európai komparatisztika azt keresi, miben áll a térség műveltségének sajátos minősége, sajátos kulturális típusa. Túl akar lépni azon a módszertani korláton, amely térségünk irodalomtörténetét pusztán az egyes nemzeti irodalmak egymás mellé helyezésével képes elgondolni. Az általunk képviselt közép-európai komparatisztika annyiban tér el a szlavisztika hagyományos felfogásától, hogy a nyelvi rokonságtól független történeti-tipológiai megközelítésre épül. A történeti tipológia a strukturalizmus műközpontú szemléletét is felhasználva az egyes művek szemantikai és poetikai elemeinek rendszerbe foglalásával jut el az irodalmi irányzat fogalmához, amelyet a regionális komparatisztika alapvető segédfogalmának tekintünk. Kutatási programunk végső célja a régió összehasonlító irodalomtörténetének megírása.

Az 1990-es években OTKA-támogatások segítségével sikerült megteremteni a komplex-szintetikus kutatás feltételeit. A külső szakértők bevonásával elkészült tanulmánykötetek és monográfiák mellett az osztály fontos eredménye, hogy meghatározó szerepet játszik a fiatal kutatók nevelésében. Ennek a programnak volt a summázata az 2000-ben megjelent Keresztirányok. Közép- és kelet-európai összehasonlító kultúrtörténet című tanulmánygyűjtemény, amely felöleli a térség 19. és 20. századi művelődéstörténetének csaknem egészét – érintve és értelmezve a legfontosabb irodalmi irányzatokat. A kétezres években bekapcsolódtunk az AILC keretében készült négy kötetes közép-európai irodalomtörténet munkálataiba (History of the literary cultures of East-Central Europe, 2004–2010). Külön ki kell emelni, hogy könyveivel, tanulmányaival Bojtár Endre lerakta a magyar tudományosságban addig még nem létező szakterület, a baltisztika (Baltic Studies) alapjait, amelynek ezáltal az Intézet lett a központja.

Az osztály nemzetközi kapcsolatai gyors ütemben épültek ki, különösen termékeny kapcsolat alakult ki a szlovák, lengyel, litván, cseh és orosz társintézetekkel és tanszékekkel. 2011 és 2016 között osztályunk része volt a Turkológiai Kutatócsoport, amelynek szakmai irányítását Hazai György akadémikus látta el.

Kutatások

A Turkológiai Kutatócsoport projektumai

    A Turkológiai Kutatócsoportot az 1982-ben évek elején Hazai György hozta létre a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének Orientalisztikai Munkacsoportjának keretei között. A kutatócsoport profiljához egyaránt hozzátartozik a különféle, a turkológiára vonatkozó segédletek, bibliográfiák összeállítása, folyóiratok szerkesztése, valamint az irodalmi tárgyú oszmán-török művek publikálása.

A segédletek közül a legfontosabb a neves osztrák turkológus professzor, Andeas Tietze kezdeményezésére az 1975 óta megjelenő nemzetközi oszmanisztikai bibliográfia, a Turkologischer Anzeiger. Ezt a munkát, amely az Institut für Orientalistik der Universität Wien kiadványaként jelenik meg, 1985 óta a kutatócsoport munkatársai szerkesztik. A csoport bibliográfiai munkálataihoz kapcsolódóan készülőben van az 1950 és 2000 között megjelent, a törökországi török nyelvre vonatkozó nemzetközi kutatások publikációit magában foglaló nyelvészeti bibliográfia. A mintegy 1000 oldalas kötet a tudományág művelőinek szánt alapvető kézikönyv lesz.

Ugyancsak a jelentősebb kiadványok közé tartozik a Halasi-Kun Tibor alapította Archivum Ottomanicum (Harrassovitz Verlag, Wiesbaden). Az oszmán-török nyelvészet, irodalom, történelem tematikájú szakfolyóiratnak minden év őszén megjelenik egy száma.

A TÜBA (Török Tudományos Akadémia) és az MTA közötti együttműködési megállapodásnak köszönhetően jelent meg régi adósságot törlesztve az MTA Keleti Könyvtárában őrzött több mint 800 török kéziratos művet magában foglaló gyűjtemény mai követelményeknek megfelelő katalogizált leírása téma szerinti csoportosításban. A katalógusból két verzió készült, Budapesten angol nyelven, Ankarában török nyelven jelent meg.

A kutatócsoport forráskiadási projektuma keretében részben történeti, részben irodalmi tárgyú oszmán-török művek kerülnek kiadásra

Az előbbiek közé tartozik a 16. századi oszmán krónika, Tercümān Mahmūd: „Tārīh-i Ungurus” (Magyarország története) című munkája és Ebū Bekr Dimişkī: „El-feth er-rahmānī fī tarz-i devlet-i osmānī” című történeti-földrajzi műve.

A „Tārīh-i Ungurus” kézirata az 1860-as években vált ismertté, amikor Vámbéry Ármin felfedezte azt Isztambulban, és Budapestre hozva a történészek figyelmébe ajánlotta azt. Nemcsak a magyar történelem szempontjából fontos forrás, a 16. századi oszmán-török nyelvvel kapcsolatosan is sok mindent tanulhatunk belőle. A kiadás több országban is megjelent, magyar, német és török variánsai vannak. Ezek közül főleg a német és a török nyelvű kötet készítésében vettem részt. (A török kötet még nem jelent meg.)

Dimişkī művének két fő része közül az első az Oszmán Birodalom születésével, struktúrájával, katonai szervezetének ismertetésével foglalkozik, a második rész pedig a birodalom tartományainak gazdaság- és katonaföldrajzi leírása. 1689-re datálható kéziratát a Berliner Staatsbibliothek őrzi. A szöveg részletekben, Hazai György professzorral közös publikációkban az Archivum Ottomanicum c. oszmanisztikai szakfolyóiratban került kiadásra, de tervezett a mű könyv formájában való megjelentetése is.

  Az irodalmi tárgyú művek, melyek egyben fontos nyelvemlékei a korai anatóliai török nyelvnek a következőek:

A perzsa eredeti alapján jól ismert irodalmi mű, Ferīduddīn Attār: „Tezkeretü’l-evliyā” c. munkája a 14. századból. A kézirat nemcsak a nyelvtörténet és az irodalomtörténet szempontjából érdekes, adalékokat szolgáltat a vallástörténet számára is. 72 szentéletű muszlim vallási tisztségviselő életével kapcsolatos történeteket tartalmaz.

A másik mű a „Ferec ba’d eş-şidde” (Borúra derű), amely az Ezeregyéjszaka meséihez hasonló stílusú keleti mesegyűjtemény. A kiadás a létező számos kézirat közül az MTA Keleti Gyűjteményében őrzött, legrégibb kézirat alapján készült, ami egy 15. századi másolata a valószínűleg 14. századi, perzsa eredetiből készült török fordításnak.

Jelenleg egy OTKA projektum keretében (OTKA K 100606) egy 18. század végi oszmán-török irodalom munka, a „Haza kitabü Hadikatü’z-zürefa” (MTA Keleti Gyűjtemény, Török F 43) latin betűs átírása és kiadásra való előkészítése zajlik.

1999-2010 között Fóti Miklós részt vett a krétai defter kiadási projektben. A Heraklioni Könyvtár levéltári részlegében őrzött több mint 100 şer’iyye sicil defter közül 3 kötet jelent meg. Feladata az arab írásos kancelláriai írás transzkripciójának elkészítése volt számítógépen, melynek segítségével a görög munkatársak elkészítették a defter katalógusszerű mutatóját, személy- és helységnév mutatóval. A projekt a rethymnoi Mediterrán Intézet és az MTA Nyelvtudományi Intézet Orientalisztika Osztály együttműködése keretében zajlott.

Ferec bacd eş-şidde. Freud nach Leid”. (Ein frühosmanisches Geschichtenbuch.) 1. Band.Text. – 2. Band. Facsimiles. Herausgegeben von György Hazai und Andreas Tietze. Berlin 2006. 650+595 p. (= Studien zur Sprache, Geschichte und Kultur der Türkvölker 5.1, 5.2).

Die altanatolisch-türkische Übersetzung des Tazkaratu l-Awliyā von Farīduddīn Äṭṭār. Edition der Handschrift der Bibliothek der Ungarischen Akademie der Wissenschaften. 1. Band. Text. 2. Band. Faksimiles. Herausgegeben von György Hazai. Berlin 2008. 403 und 337 p. (= Studien zur Sprache, Geschichte und Kultur der Türkvölker, Band 6.1, 6.2).

György Hazai: Die Geschichte der Ungarn in einer osmanischen Chronik des 16. Jahrhunderts: Tercümān Mahmūds Tārīh-i Ungurus. Edition der Handschrift der Bibliothek der Ungarischen Akademie der Wissenschaften. Berlin 2009. 484 p. (= Studien zur Sprache, Geschichte und Kultur der Türkvölker, 8).

Ilona Dorogi, György Hazai: Zum Werk von Ebū Bekr b. Behrām Dimişkī über die Geschichte und den Zustand des Osmanischen Reiches. Archivum Ottomanicum [Teil 1-4.] 28.2011.49-94, 29.2012.199-325, 30.2013.303-352, 31.2014.169-351.

İsmail Parlatır, György Hazai: Macar Bilimler Akademisi Kütüphanesi’ndeki Türkçe el yazmaları. Ankara 2007. XXX+530 p.+16 tábla. (= Türkiye Bilimler Akademisi Yayınları, Sayı 13).

Catalogue of the Turkish manuscripts in the Library of the Hungarian Academy of Sciences. Composed by İsmail Parlatır, György Hazai and Barbara Kellner-Heinkele. Budapest 2008. 664 p.+29 p. (= Plates, miniatures, figures and illuminations: Nos 1-27). (= Oriental manuscripts in the Library of the Hungarian Academy of Sciences, 2).

Projektek

A magyar irodalom közép- és kelet-európai párhuzamai és kapcsolatai (OTKA, 1995-1998)

A magyar irodalom közép-európai párhuzamai és kapcsolatai (OTKA, 1999-2002)

A magyar kultúra a közép- és kelet-európai régió kontextusában (OTKA 2003-2006)

A régi cseh és magyar (főként latin nyelvű) irodalom kutatása és kritikai kiadása. Partner: Kabinet pro klasická studia, Filosofický ústav AV ČR (A Cseh TA Klasszikus Tanulmányok Intézete, 2007-2009, 2010-2012)

A magyar és a szlovák irodalom a közép-európai kulturális térben, 2. Az irodalmi modernség és a posztmodern alakzatai (Közösen a Szlovák Tudományos Akadémia Világirodalmi Intézetével - Ústav svetovej literatury SAV, 2013-2015)

Alekszandr Szergejevics Puskin összegyűjtött művei 2008- (Az Európa Kiadónál megjelenő új Puskin-kiadás gondozása)

Kiadványok

Munkatársak

Berkes Tamás osztályvezető
Balogh Magdolna tudományos főmunkatárs
Kalavszky Zsófia tudományos munkatárs

 

 

Az osztály hírei

BojtarEndre1

Helikon 2018/1. számában megjelent Berkes Tamás Bojtár Endrére emlékező nekrológja.  

Bojtár Endre, intézetünk munkatársa, tudományos tanácsadója, a Közép-és kelet-európai Osztály alapító vezetője, a Helikon egykori szerkesztője, Széchenyi-díjas irodalomtörténész és műfordító, aki gazdag munkássága részeként könyveivel, tanulmányaival a magyar tudományosságban korábban még nem létező szakterület, a baltisztika (Baltic Studies) alapjait is megteremtette, 2018. feburár 11-én életének 78. évében hunyt el. Búcsúztatása és temetése 2018. március 8-án volt a Rákoskeresztúri új köztemetőben. 

russianAz MTA BTK Irodalomtudományi Intézet munkatársa Kalavszky Zsófia (Közép- és kelet-európai Osztály) a „Quote form Pushkin – the Unwritten”. Linguistic Forms of Uncovering Manipulation and Mystification in the Russian Pushkin Cult of the 20th Century című előadással képviselte intézetünket a 2018. június 1-3. között Moszkvában A Hero of Our Time: (Inter) National Symbolic Public Figures and their Cult in the Age of (Post) Modernity címmel megrendezett nemzetközi konferencián, amelynek elnevezése nem véletlenül utalt Jurij Lermontov Korunk hőse című regényére. A tanácskozás a harmadik volt azon tudományos rendezvények sorában, amelyeket a „The Anthropological Turn in the Humanities and Social Sciences” témakörben a New Literary Observer folyóirat közösen szervezett a European University at St. Petersburg egyetemmel. Idén új társszervezőként a Southern Federal University (Rostov on Don) is csatlakozott a projekthez.

A konferencián 49 előadó két párhuzamos szekcióban angol és orosz nyelvű előadásokban és az azokat követő igen élénk vitákban kereste a válaszokat az alábbi kérdésekre: Milyen szociális mechanizmusok segítik elő a személyi intézmények létrejöttét az elmúlt 3-4 évszázad nyilvánosságában?; Hogyan zajlik a kultikus személyiség formálódása és intézményiesítése egy adott történelmi korszakban?; Milyen adottságaiknak köszönhetően válnak a kultikus/kulturális hősök a kollektív remények, félelmek, frusztrációk projekciójává, továbbá miért jelenhetnek meg a kortársak számára önidentifikációs szereplehetőségként is?; Milyen gyorsan és milyen módon megy végbe a kultikus/kulturális hősök (le)cserélődése különböző korszakokban?; Milyen hasonlóságok és különbségek találhatóak a különböző nemzeti kontextusokban megjelenő úgynevezett „lángészek” („vlasztyityeli dum”/„masters of minds”, Puskin) között?; Milyen okai vannak annak, hogy a „régi idők hősei” időszakonként ismét aktuálissá válnak?

beszamolo MoszkvaKZS

További részletek a konferencia honlapján és letölthető programjában érhetők el. 

Az Oroszországi Alapkutatási Alap (RFFI) kétoldalú, nemzetközi kutatócsoportok számára meghirdetett programján négy magyar intézmény (ELTE, MTA, BGE, SzTE) négy irodalomtörténész kutatója, köztük Kalavszky Zsófia, intézetünk tudományos munkatársa (MTA BTK ITI, Közép- és kelet-európai Osztály) hároméves tudományos pályázatot nyert orosz kollégákkal együtt. 

A munkáját 2018 szeptemberétől megkezdő magyar-orosz kutatócsoport vezetője magyar részről Prof. Hetényi Zsuzsa, az ELTE BTK egyetemi tanára, orosz részről pedig Prof. Natalja Zlidnyeva, az Orosz Tudományos Akadémia Szlávkutatási Intézetének osztályvezető főmunkatársa. A magyar csoport tagjai: Kalafatics Zsuzsa (BGE), Kalavszky Zsófia (MTA BTK ITI) és Mikola Gyöngyi (SzTE). 

A The Border Zone Paradigm: Russia and Hungary, Borderland and Crossroads in Cultures between East and West  (Россия и Венгрия на перекрестке культур Востока и Запада: проблемы пограничья / Határjelenségek. Oroszország és Magyarország kelet és nyugat vonzásában, határok és keresztutak) című projekt célkitűzése, hogy összehasonlító elemzésekkel feltárja a folytonos kelet-nyugat-párbeszéd legfontosabb és legjellemzőbb formáit, megvizsgálja ezt a kapcsolatot a legkülönbözőbb kulturális határhelyzetekben, valamint a kultúra alkotta hibrid szövegekben, azaz olyan irodalmi művekben, képzőművészeti alkotásokban és filmekben, amelyekben a határhelyzeti lét és a hibrid formák az identitás problémájáig hatnak és hatolnak. A kutatás olyan témákra is kiterjed, mint a nemzetközi kulturális identitás kérdéskörébe tartozó irodalmi kultuszok, illetve a névadással összefüggő identitás problémája. Az együttműködés keretében több nemzetközi konferencia, workshop, tematikus kötet és indexált nemzetközi folyóiratban megjelenő, lektorált publikáció várható.

puskin plakat 201803Közép- és kelet-európai Osztály komparatisztikai rendezvénysorozatának következő előadását Kalavszky Zsófia tartotta 2018. március 23-án

Egy irodalmi kultusz közösségei (kommuna, szekta, társasház, város, stadion, klub). Puskin a korai Szovjetunióban, a nagy terror idején, a 80-as években és napjaink Oroszországában címmel.
 

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének Közép- és kelet-európai Osztálya előadássorozatot szervez a térségünkkel foglalkozó komparatisztikai kutatások mai helyzetéről és feladatairól. A rendezvények elsődleges célja a hazai közép-európai összehasonlító kutatások felmérése, elmélyítése, a meglévő műhelyek közötti kapcsolattartás erősítése, valamint hozzájárulás a tudományos utánpótlás kineveléséhez.

szlovak konferencia3

Az utóbbi években a kortárs szlovák irodalom valóságos boomját tapasztaljuk: ennek a konjunktúrának a magyar kultúrában észlelhető nyomait, a magyar irodalom folyamataival való összefüggéseit kerestük a Szlovák Tudományos Akadémia Világirodalmi Intézete és az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet közös konferenciáján, amelyet a budapesti Szlovák Intézet támogatásával rendeztünk 2017 őszén. A rendszerváltás utáni időszak szlovák irodalmának befogadását állítottuk középpontba, kiemelten a 2016-os év termését, amikor az évi átlagot jelentő 2-4 könyvhöz képest magyarul 34 kötetnyi fordítás és 7 tematikus folyóiratszám jelent meg északi szomszédunk irodalmából. Célunk elsősorban az volt, hogy feltérképezzük a 2016-os Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra megjelent szlovák művek visszhangját.

A konferencia előadásai a tágan értelmezett befogadás, recepció tárgykörén belül az egyes művek recipiálásának jelenségeivel foglalkoztak különböző szempontok szerint: a fordítás műhelyproblémáitól a befogadás intézményi feltételeinek, kereteinek, folyamatainak vizsgálatán át a jelenségek társadalomtörténeti értelmezéséig, és górcső alá vették a befogadás, a kultúraközvetítés, a kulturális csere feltételeit is.

Intézetünk munkatársai közül Balogh Magdolna a Kalligram Kiadó szlovák publicisztikai és esszéköteteinek magyar és közép-európai kontextusáról, Berkes Tamás a szlovák önszemlélet újabban tapasztalható kritikai attitűdjéről beszélt, Deczki Sarolta pedig Daniela Kapitáňová Könyv a temetőről című nagy sikerű groteszkjét elemezte úgy, hogy kitért a szlovák sztereotípiáknak tükröt tartó mű és az ügynökügyek körüli magyar viták összefüggéseire is.

 

szlovak konferencia1

Balogh Magdolna

 

szlovak konferencia2

 

 

 

 

 

 

Fotók: Ľudové noviny/Andrea Kiššová

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének Közép- és kelet-európai Osztálya előadássorozatot szervez a térségünkkel foglalkozó komparatisztikai kutatások mai helyzetéről és feladatairól. A rendezvények elsődleges célja a hazai közép-európai összehasonlító kutatások felmérése, elmélyítése, a meglévő műhelyek közötti kapcsolattartás erősítése, valamint hozzájárulás a tudományos utánpótlás kineveléséhez.

A rendezvénysorozat következő előadását Berkes Tamás tartja 

2017. szeptember 22-én, pénteken 15:00 órakor

Hamisítás vagy misztifikáció? A Hanka-féle Dvůr královéi kézirat egykor és ma címmel.

Helyszín: az Irodalomtudományi Intézet I. emeleti tanácsterme.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

CSEH MAGYAR kulturalis

2017. június 7-én A cseh-magyar kulturális kapcsolatok kiemelkedő személyiségei címmel szimpóziumot rendeztek a prágai Magyar Intézetben Riedl Szende, Anton Straka, Sárkány Oszkár és Rákos Péter munkásságáról, ahol intézetünk munkatársa, a Közép- és kelet-európai Osztály vezetője, Berkes Tamás is előadást tartott. Az ezt követő kerekasztal-beszélgetésen mutatták be Jiří Januškával közösen szerkesztett, HUNGAROBOHEMICA PRAGENSIA című, Gál Jenő hatvanadik születésnapjára megjelent kétnyelvű tanulmánykötetüket.

 

 cseh magyar kulturalis1

 

 

MTA kutatói pályázatai

MTA központi weboldala

MTA kutatóintézet-hálózata