Az osztály története

A 19. századi magyar irodalom kutatására már az Intézet megalakulásakor önálló osztály szerveződött Szauder József vezetésével. Az Osztály vezetői: Lukácsy Sándor (1965–1988), Dávidházi Péter (1989–2015), Korompay H. János (2015–2017), Hites Sándor (2018–)

A korai időszakban az Osztály munkájának középpontjában Vörösmarty Mihály és Petőfi Sándor életművének kutatása, illetve a korszak irodalmának stílustörténeti (klasszicizmus, romantika, realizmus) vizsgálata állt. A Horváth Károly vezette Vörösmarty kritikai kiadás sorozatában 17 kötet jelent meg. A Petőfi-kutatás munkatársai az osztályról Kiss József, Lukácsy Sándor és Martinkó András voltak. Itt készült el az 1951-ben megindított kritikai kiadás 7., záró kötete (1964), majd itt indult el a munka Petőfi verseinek új, 6 kötetes kritikai kiadásán is Kiss József szerkesztésében. Kiss József halála (1992) után a munkát Kerényi Ferenc folytatta élete végéig (2008). Fontos eredmények születtek az életrajzi, eszmetörténeti és stilisztikai kutatások terén is, monográfiákkal, értekezésekkel és forráskiadásokkal gazdagítva a Petőfi- és Vörösmarty-szakirodalmat. 

Az Intézetben az 1970-es évek elején több osztály munkájába is bekapcsolódó kritikatörténeti munkacsoport alakult, vezetői Szauder József és Tarnai Andor voltak. A munkacsoport önálló könyvsorozatot indított Irodalomtudomány és kritika címmel. A 18–19. századi kritikatörténet feldolgozására rendezett havi munkaértekezletek az 1970-es évek második felétől Tarnai vezetésével folytak, Csetri Lajos, Németh G. Béla, Fenyő István, valamint a fiatalabb nemzedékből Szajbély Mihály, Korompay H. János, Dávidházi Péter, Margócsy István részvételével. Az így létrejövő könyvsorozat darabjai máig alapvető szakirodalmi tételek; e sorozat keretei között jelent meg az Intézet két, legtöbb hivatkozást kapó kötete – Korompay H. Jánostól A „Jellemzetes irodalom jegyében”: Az 1840-es évek irodalomkritikai gondolkodása (1998), illetve Dávidházi Pétertől az Egy nemzeti tudomány születése: Toldy Ferenc és a magyar irodalomtörténet (2004).

1989-ben kultusztörténeti munkacsoport alakult az Intézeten belül Dávidházi Péter és Tverdota György vezetésével. A kultuszkutatás az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb hatású hazai irodalomtörténeti irányzatává nőtte ki magát, melyben meghatározó szerepe volt Dávidházi kezdeményező munkáinak: Isten másodszülöttje. A magyar Shakespeare-kultusz természetrajza (1989), The Romantic Cult of Shakespeare. Literary Reception in Anthropological Perspective (1998). A csoport munkássága egyaránt hatott a hazai történettudományra, folkorisztikára, szociológiára és kulturális antropológiára.

 

Az Osztályon 1991-ben kezdődtek meg a Kölcsey Ferenc minden munkái címet viselő kritikai kiadás munkálatai, Szabó G. Zoltán irányításával. A havi műhelyértekezletek résztvevői: Gyapay László, Kerényi Ferenc, Völgyesi Orsolya (MTA ITI), Pajkossy Gábor, Szilágyi Márton, (ELTE) Onder Csaba (Debreceni Egyetem). A vállalkozás részeként eddig tizenkét kötet jelent meg, melyek közül öt Kölcsey levelezését, egy-egy pedig a szépprózai műveit, verseit és versfordításait, Országgyűlési naplóját, országgyűlési naponkénti jegyzéseit, irodalmi kritikáit és esztétikai írásait, erkölcsi beszédeit és írásait, illetve országgyűlési dokumentumait tartalmazza. További kötetek jelenleg előkészületben vannak.

 

Az Osztályon indult újra 1994-ben az Arany János Összes Művei kritikai kiadás. A sorozat a Korompay H. János vezetésével megalakult kutatócsoport munkája révén vált teljessé a 2015-ben megjelent XIX. kötettel. A textológiai felfogás megváltozása és az első kötetek megjelenése óta eltelt mintegy félévszázad ugyanakkor szükségessé tették új kritikai kiadás-sorozat elindítását, Arany János Munkái címen. A 2016-ban megindult új folyam szintén Korompay H. János irányításával készül, Hász Fehér Katalin sajtó alá rendezésében már megjelent első kötete, a Széljegyzetek I. Folyóiratok I. A sorozat munkatársai: Antal Alexandra, Csörsz Rumen István, Korompay H. János, Kovács József, Paraizs Júlia, Török Zsuzsa, (MTA BTK ITI); Rudasné Bajcsay Márta (MTA ZTI); Bolonyai Gábor, Szilágyi Márton (ELTE); Kardeván Lapis Gergely (PPKE); Rózsafalvi Zsuzsanna (OSZK); Hász-Fehér Katalin (Szegedi Tudományegyetem); Dezső Kinga, Gönczy Monika, S. Varga Pál (Debreceni Egyetem). A kiadáshoz kapcsolódó intenzív kutatómunkára alapozva az Osztály kulcsszerepet játszott a 2017-es Arany János-emlékév eseményeinek szervezésében és lebonyolításában, szakmai és tudománynépszerűsítő kiadványainak elkészítésében.

 

Berzsenyi Dániel Összes munkáinak kritikai kiadása Fórizs Gergely és Vaderna Gábor szerkesztésében szintén az Osztályon készül. Két kötet jelent meg eddig (Prózai munkák, 2011; Levelezés, 2014). A levelezés elektronikus kritikai kiadása online-adatbázisban is elérhető: http://deba.unideb.hu/deba/berzsenyi/

 

Az Osztály tudományszervező szerepe és kapcsolatrendszere

2008 elején az Osztály egyik helyiségében (onnantól: Horváth János terem) helyeztük el Horváth János könyvtárát, amelyet 1961-től, a tudós halálától a család őrzött. A számos dedikált példányt és autográf bejegyzést tartalmazó gyűjteményben a szépirodalmi és irodalomtörténeti anyag mellett a verstan, a zenetudomány, a néprajz, a történettudomány, a klasszika-filológia, valamint folyóiratok és különnyomatok képezik a főbb egységeket. A könyvtár előzetes megbeszélés után a szakma valamennyi tagja számára helyben használható.

Az Osztály egykori tagjáról, Martinkó Andrásról elnevezett díjat 1997 óta az előző év legjobb 19. századi magyar irodalomról szóló tanulmányáért ítélik oda az Osztály tagjai. A kuratórium elnöke Szörényi László, titkára Korompay H. János.

Az Osztályon működő kutatócsoportok széleskörű hazai és nemzetközi szakmai hálózat részeként működnek. Külföldi és hazai egyetemek oktatói tagjai itt vezetett kutatócsoportoknak, meghívottjai felolvasásoknak és műhelyvitáknak. Az említett kutatócsoportok Osztályon kívüli tagjai: Balogh Piroska (ELTE), Bolonyai Gábor (ELTE), Szilágyi Márton (ELTE); Kardeván Lapis Gergely (PPKE); Rózsafalvi Zsuzsanna (OSZK); Hász-Fehér Katalin (Szegedi Tudományegyetem); Dezső Kinga (Debreceni Egyetem), Gönczy Monika (Debreceni Egyetem), S. Varga Pál (Debreceni Egyetem), Rudasné Bajcsay Márta (MTA ZTI); Csörsz Rumen István (MTA BTK ITI).

Hites Sándor közreműködője a 19. századi európai kulturális nacionalizmusok vizsgálatára a Netherlands Organization for Scientific Research támogatásával létrejött nemzetközi kutatócsoportnak, míg az Osztály által szervezett nemzetközi esztétikai, valamint a nőírók megítélését tárgyaló nemzetközi konferenciáknak előadói voltak: Sandra Richter (Universität Stuttgart), Carsten Zelle (Ruhr-Universität Bochum), Tomáš Hlobil (Károly Egyetem, Prága), Varga Zsuzsanna (Glasgow-i Egyetem), Bartha Katalin Ágnes (Szabédi Ház, Kolozsvár).

Az Osztály történetének meghatározó alakjai

 

Horváth Károly (1909–1995)

Francia-magyar szakos bölcsész, az Eötvös Collegium növendéke. Egyetemi évei után tanított reáliskolában, gimnáziumban, az 1950-es években a pesti Pedagógiai Főiskolán az irodalmi tanszéket vezette. 1955-ben került az MTA szerveződő Irodalomtörténeti Intézetébe, melynek 1975-ig volt munkatársa, miközben 1965 és 1975 között a József Attila Tudományegyetem Magyar Irodalom tanszékét is vezette. Fő kutatási területe a 19. század középső harmadának magyar irodalma és művelődéstörténete volt, azon belül elsősorban a romantika, melyet széles európai összehasonlító szemlélettel közelített meg, különös tekintettel a lengyel és az orosz irodalomra. Párhuzamosan dolgozott Vörösmarty életművének irodalomtörténeti vizsgálatán és munkáinak kritikai kiadásán; a Kisebb költemények három kötetéből az 1960-ban megjelent első kettőt, valamint a Nagyobb epikai művek 1963-ban és 1967-ben kiadott két kötetét rendezte sajtó alá, utóbbi kettőt Martinkó Andrással karöltve. Összegyűjtött tanulmányai halála után kerültek kiadására A romantika értékrendszere cím alatt.

 

Martinkó András (1912–1989)

A szuhogyi bányászcsaládból származó Martinkó a mezőkövesdi gimnázium elvégzése után lett magyar–francia szakos bölcsész, az Eötvös Collegium növendéke és párizsi ösztöndíjasa, majd az Irodalomtudományi Intézet munkatársa. Martinkó nem csupán a 19. század kutatója volt: korszakos jelentőségű Petőfi-monográfiája és tanulmánykötetei A prózaíró Petőfi és a magyar prózastílus fejlődése, Petőfi életútja, Költő, mű és környezet (kérdőjelek a Petőfi-irodalomhoz) – mellett az Ómagyar Mária-siralom értelmezésének is egész kötetet szentelt.Pályája korai szakaszán a Nyelvtudományi Intézetben dolgozott, s a nyelvészeti, elsősorban jelentéstani érdeklődés irodalomtörténészi működésében is meghatározó maradt. Szülőhelyén róla elnevezett közművelődési egyesület működik, ahogy a helyi iskola is az ő nevét viseli.

Kiss József (1923–1992)

A Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett 1947-ben magyar–német szakos középiskolai tanári, majd bölcsészdoktori oklevelet 1948-ban. Tanári és könyvtárosi állásai után 1957-ben került az MTA Irodalomtudományi Intézetébe, ahol 1988-ig dolgozott. Kezdetben a régi magyar költészettel, folklorisztikai és textológiai kérdésekkel foglalkozott, majd Pálóczi Horváth Ádám kritikai kiadásának munkálataiba kapcsolódott be, miközben a Petőfi kritikai kiadás szerkesztésében is fontos szerepet vállalt. Nevéhez fűződik a költemények első két kötetének (1973, 1983) szerkesztése mellett a költő Levelezésének kiadása (1964) is. Mindemellett alapvető kutatásokat folytatott a költő magyar és német nyelvterületen történt fogadtatásáról és a korai Petőfi-fordításokról.

2013-ban, születésének 90. évfordulóján nevét viselő díjat alapítottak gyermekei az irodalmi textológia terén tevékenykedő kiemelkedő fiatal kutatók számára. A díjat odaítélő kuratórium tagjait az MTA Textológiai Munkabizottsága, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete és a Petőfi Irodalmi Múzeum delegálja. A Kiss József-díj átadására minden évben a Tudomány Napján kerül sor a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

 

Lukácsy Sándor (1923–2001)

1945-ben a Budapesti Egyetemen szerzett magyar–francia szakos oklevelet. 1946–47-ben a Szikra Könyvkiadó lektora, 1948-ban az Országos Könyvhivatalban, 1949–51 között a Népművelési Minisztériumban dolgozott, 1951 és 1956 között pedig szabadúszó író volt, majd a forradalomban való részvétele miatt 1960-ig nem publikálhatott. 1962-től 1988-ig dolgozott az MTA Irodalomtudományi Intézetében, mindvégig a XIX. századi Osztályon. Sokirányú, századokon és nyelvi-kulturális határokon átnyúló érdeklődése mellett meghatározó szövegfeltáró, szövegkiadói és szerkesztői tevékenysége is. Szövegkiadásai a szélesebb közönség számára is elérhetővé tettek művelődés- és irodalomtörténeti kuriozitásokat. Társzerkesztője volt a Hét évszázad magyar versei című 1951-ben megjelent kötetnek, majd 1955-ben Vörösmarty műveit tette közzé. Nevéhez fűződik a Magyar Robinson és egyéb irodalmi ritkaságok című 1987-es kötet kiadása is, mely olyan rádiós műsorok szövegeit tartalmazza, melyekben Lukácsy nehezen hozzáférhető alkotásokat ismertetett.

 

Kerényi Ferenc (1944–2008)

Az ELTE BTK magyar–történelem szakát 1963–1968 között végezte, majd 1968-tól 1976-ig középiskolai tanárként működött, miközben 1970-től már az ELTE oktatója is volt, egészen 1990-ig. 1992, azaz az MTA Irodalomtudományi Intézetébe kerülése előtt dolgozott még a Petőfi Irodalmi Múzeumban a Művészeti Tár vezetőjeként (1976–1982), a Magyar Színházi Intézetben (1982–1983 munkatárs, 1983–1992 igazgató), majd 1992-től Filmművészeti Egyetemen.

A magyar színháztörténet legsokoldalúbb és legkoncepciózusabb kutatója, a 19. századi magyar irodalom egyik legjobb filológusa, a Vörösmarty-, Petőfi- és Madách-kutatás legismertebb alakja. Olyan interdiszciplináris jellegű, művelődéstörténeti alapozású irodalomtörténet képviselője volt, amely képes volt aktív együttműködésre történeti, zenetörténeti vagy néprajzi kutatásokkal. Érdeklődése széles spektrumának és ismereteinek páratlan mélységének köszönhetően a leglehetetlenebb kérdésekre, filológiai talányra, szakirodalmi adatra is kapásból válaszolt. Tudósi arcélét az tette teljessé, hogy örömmel vállalta a tudományos ismeretterjesztés misszióját.

 

Szabó G. Zoltán (1943–)

Az ELTE magyar–könyvtár szakán szerzett diplomát 1968-ban, majd ez évtől 1972-ig diákotthoni nevelő volt Budapesten. 1972 és 1984 között nyelvtanár a Nemzetközi Előkészítő Intézetben, és sokévi külföldi vendégtanárság – Dél-Koreában, Vietnámban, Egyiptomban, Horvátországban tanított magyar nyelvet – került az MTA Irodalomtudományi Intézetébe, ahol 1984-től 2013-ig dolgozott. Irányításával kezdődtek meg a Kölcsey Ferenc minden munkái kritikai kiadás munkálatai. A vállalkozást sorozatszerkesztőként 2009-ig vezette. Az eddig megjelent tizenkét kötetből egymaga hatot rendezett sajtó alá, az öt kötetnyi Levelezés mellett a Versek és versfordításokat; a Levelezés IV. és V. köteteit már 2013-as nyugdíjba vonulását követően, professor emeritusként. A szövegkiadások mellett természetesen számos tanulmánnyal és két monográfiával – A kézirattól a kiadásig. Kölcsey Ferenc verseinek szöveghagyománya; Kölcsey Ferenc (1790–1838) is gazdagította a Kölcsey-szakirodalmat.

 

Szörényi László (1945–)

Tanulmányait az ELTE Bölcsészettudományi Karán végezte latin–görög–iranisztika szakon 1963 és 1968 között. Már a diplomaszerzés évében az Irodalomtudományi Intézetbe került, melynek több részlegének is volt munkatársa; a XIX. századi Osztályhoz először 1975–1991 között kötődött. 1991-től 1995-ig nagykövetként Rómában szolgált. Diplomáciai tevékenysége végeztével visszatért az Intézetbe és az Osztályra, melynek 1996-ig, igazgatóhelyettesi kinevezéséig volt tagja. 1997–2012 között az Intézet igazgatói posztját is betöltötte. 1973-tól másodállásban a JATE több tanszékén is tanított, a legtöbb időt az I. és II. számú Magyar Irodalomtörténeti Tanszéken töltötte. 2017-től az MMA irodalmi tagozatának levelező tagja. Munkásságának köre a görög és a római irodalomtól a 20. századi magyar irodalomig terjed; a 19. századi irodalmat érintő vizsgálódásai közül különösen jelentősek Arany János epikájával, Vörösmarty és Petőfi költészetével foglalkozó írásai. Az Intézet professzor emeritusa; a 2017-es Arany János-emlékév eseményeihez kapcsolódva 29 tudományos és 18 tudománynépszerűsítő előadást tartott, továbbá a témában két önálló kötete is megjelent: Arany János évében: Tárcák és tanulmányok, Toldi uram dereka: Arany Jánosról.

 

Dávidházi Péter (1948–)

Az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett angol–magyar szakos tanári diplomát 1973-ban, majd az egyetem Angol Tanszékének oktatója lett, 2006-tól egyetemi tanárként. (1985 és 1992 között az ELTE 19. Századi Magyar Irodalom Tanszékén oktatott.) 1977–78-ban a Sussexi Egyetem hallgatója volt, 1985–86-ban a Kaliforniai Egyetem vendégkutatója. Az Osztálynak 1985-től munkatársa, 1989 és 2015 között vezetője. 2010-től az Akadémia I. Osztályának levelező, 2016-tól rendes tagja, valamint az I. Osztály elnökhelyettese. Kutatásai a 19. századi kritika-, kultusz- és tudománytörténetet, valamint a 18–19. századi angol irodalmat egyaránt érintik. Az európai Shakespeare-kultuszról, Arany János kritikusi tevékenységéről, illetve a magyar irodalomtudomány születéséről szóló monográfiái a szakma egészében mérve is kiemelkedő jelentőségűek. Az Intézet professzor emeritusaként fő kutatási iránya irodalom és Biblia kapcsolata. Munkásságát 2006-ban Széchenyi-díjjal jutalmazták.

 

Korompay H. János (1947–)

Az Eötvös Collegium tagjaként végzett az ELTE magyar–francia szakán 1972-ben. Ezt követően az ELTE Francia Tanszékén tanított, majd 1990-től lett az Osztály munkatársa. Kutatásaiban a 19. század magyar–francia irodalmi kapcsolataival, az 1840-es évek kritikatörténetével, illetve Arany János, Henszlmann Imre és Horváth János életművével foglalkozott. Az Arany János Összes Művei kritikai kiadás újraindítása és befejezése (két levelezéskötetet maga rendezett sajtó alá), illetve az Arany János Munkái nevű új folyam elindítása elsősorban az ő kutatásvezetői munkájának köszönhető. A 2017-es Arany János-emlékév az ő évtizedes előkészítő munkájára támaszkodhatott: a kapcsolódó tudományos rendezvények és kutatások jelentős részét előbb az Osztály vezetőjeként, majd professzor emeritusaként, illetve az Arany János Emlékbizottság elnökeként koordinálta. Munkásságát a Magyar Érdemrend tiszti keresztjével (2013) és Akadémiai-díjjal (2017) is jutalmazták.

Kutatások

A 19. századi irodalom társadalomtörténete kutatási irány

Az Osztály kutatásainak egyik fő területe a 19. századi irodalmi intézményrendszer és ezek társadalomtörténeti kontextusának minél teljesebb körű megismerése. A kutatási irány célja a 19. századi irodalom-, sajtó- és társadalomtörténeti folyamatok összefüggésükben való vizsgálata, korabeli társadalmi-kulturális és magánéleti funkcióinak és változatainak feltárása, a tudásszerkezet ekkor zajló átalakulása, a széttagolt, hálózatszerű, majd központosuló irodalmi nyilvánosság szerkezetváltásai, illetve mindezen folyamatoknak a hasonló nemzetközi kutatásokba való beépítése és komparatív vizsgálata.

Ebben a kutatási irányban tevékenykedő munkatársak: Török Zsuzsa, Szabó Eszter, Antal Alexandra.

A kutatási irány részterületei:

  • a női írás a 19. században: a nemzeti klasszikusok mellett az irodalomtörténeti kánonban marginalizálódott írók, köztük kiemelten a nők által létrehozott szövegkorpusz és hagyomány feltárása. (2017 októberében Török Zsuzsa szervezésében került megrendezésre az első olyan tudományos konferencia Magyarországon, amely a női írás kérdéskörét kifejezetten a 19. századra fókuszálva vizsgálta. A tanácskozás eredményei hamarosan tanulmánykötetben is megjelennek, és e kezdeményezés nyomán egy konferenciasorozat megvalósítása is az Osztály terveinek részét képezi. Előkészületben van Török Zsuzsának a 19. századi professzionális írónői életpályák változatait és a siker érdekében alkalmazott egyéni stratégiákat bemutató monográfiája.
  • a 19. századi magyarországi és erdélyi kulturális tér többközpontúsága, alternatív irodalmi kánonok és kulturális központok kialakulása és jelenléte, illetve az ezekhez is kapcsolódó regionális identitások és narratív konstrukciók elemzése. (Ezen belül kiemelten: a 19. század végi kolozsvári színház története az intézmény adminisztratív és gazdasági modelljeire, az erdélyi és magyarországi színházi hálózatban elfoglalt helyére tekintettel, illetve az erdélyi hivatásos színjátszás 1892-es centenáriumának mikrotörténeti elemzése.)
  • A Hadi és Más Nevezetes Történetek és a bécsi Magyar Hírmondó (1789–1803) irodalmi nyilvánosságban betöltött szerepének vizsgálata: a szerkesztők tevékenysége kiterjedt mecénási és levelezői hálózat kiépítésére, állandó olvasóközönség biztosítása, tudóshálózat kiépítése és tudáscsomóponttá fejlesztése. (Antal Alexandra készülő disszertációja e lap vizsgálatára vállalkozott.)

 

A 19. századi irodalom eszmetörténete kutatási irány

Az Osztály kutatásainak másik fő területe a korszak irodalmi és nem irodalmi anyaga által hordozott, azt megnyilvánító, de általa is meghatározott gondolkodástörténeti és fogalomtörténeti jelenségek és tendenciák számbavétele, egyes művek, műcsoportok, kritikai nézetek révén, de akár intézmények által is, közvetlenül vagy áttételesen játékba hozott filozófiai, művészet-, kultúra- és gazdaságelméleti nézetek, olyan társdiszciplínák felé is, mint az antropológia, a nacionalizmus-elméletek, az emlékezet-kutatás, a politikaelmélet.

Ebben a kutatási irányban tevékenykedő munkatársak: Fórizs Gergely, Hites Sándor, Kovács József, Major Ágnes.

A kutatási irány részterületei:

  • Közép-európai esztétikatörténet (1750–1850): a kutatás a korszak magyarországi ún. antropológiai esztétikáinak vizsgálatából kiindulva egy kontextuális szemlélet keretei között az egykorú közép-európai esztétikát mint egy nemzetközi tudományos közösség sok tekintetben egységes produktumát kívánja feltérképezni. Ennek során kiemelt figyelemben részesül a német tartományokban és a Habsburg birodalom országaiban elterjedt tudományág terminológiája, módszertana és az esztétikai tudás áramlását biztosító tudományos kapcsolati hálózat. Az elméleti szövegeken túl a kutatás fokozatosan kiterjed azok irodalmi hatásának bemutatására is. A Fórizs Gergely témavezetésével és Balogh Piroska részvételével 2018-ban lezárult OTKA/NKFIH-kutatás (A magyar esztétikai gondolkodás első száz éve: Forrásszövegek kritikai kiadása 1750–1850 K 108539) nyomán előkészületben van egy magyar esztétikatörténeti szöveggyűjtemény megjelentetése. Várhatóan 2018 nyarán jelenik meg a kutatócsoport 2016-os nemzetközi konferenciájának szerkesztett anyagát közreadó német–angol nyelvű tanulmánykötet. (Anthropologische Ästhetik in Mitteleuropa 1750–1850 / Anthropological Aesthetics in Central Europe 1750–1850, Hg. Balogh Piroska, Fórizs Gergely, Bochumer Quellen und Forschungen zum 18. Jahrhundert 9 (Hannover: Wehrhahn Verlag, 2018)). 2018. november 23-án a kutatás keretében nemzetközi esztétikatörténeti workshop kerül megrendezésre Budapesten magyar, német és cseh kutatók részvételével. Fórizs Gergely jelenleg egy német nyelvű monotematikus tanulmányköteten dolgozik, melyben 1800 körüli német és magyarországi antropológiai esztétikákat, illetve a körülöttük létrejött közép-európai tudományos hálózatokat vizsgálja.
  • A 19. századi irodalom gazdaságtana.A magyar nemzeti irodalom létrejötte egyidőben zajlott a társadalom és a gazdaság kapitalista átalakulásával. Ennek során az írók egyszerre váltak a nemzeti kultúra presztízzsel övezett képviselőivé és lettek gazdasági ágensek a kulturális piacon. Ahogy a kor gazdasági eszméi befolyásolták a nemzeti irodalom társadalmi jelentőségére és hasznosságára vonatkozó felfogást, úgy az irodalmi művek hatottak arra, hogy milyen kép alakul ki a gazdaságról a magyar társadalomban és kultúrában. Az írók gazdasági helyzete és anyagi környezete hatott alkotásmódjukra, a finanszírozási formák (piac, mecenatúra, állami támogatás, közadakozás) pedig meghatározták a nemzeti kultúra egész arculatát. (Hites Sándor jelenleg két angol nyelvű könyvterven dolgozik: az egyik a „nemzeti vagyon” fogalmának 19. századi irodalmi eszmetörténetével, a másik a „világirodalom” fogalmának gazdaságtani alapjaival és összetevőivel foglalkozik.

Műfajtörténeti kutatások

A kutatási irány célja a 19. századi magyar prózairodalom és elbeszélő költészet műfajrendszerének vizsgálata egyes meghatározó elemeiben, különös tekintettel a kultúraközi átvételek, az applikáció és az adaptáció gyakorlataira, komparatív megközelítésben, mind a klasszikus hagyományra, mint az egykorú külföldi irodalmakra nézve.

Ebben a kutatási irányban tevékenykedő munkatársak: Csonki Árpád, Hites Sándor.

A kutatási irány részterületei:

  • a 19. századi magyar és európai regény története.
  • a 18. század végének és a 19. század első felének magyar nyelvű verses epikája: Vörösmarty Mihály műveinek összetett és változatos műfaji kontextusa illetve előtörténete; a magyar nyelvű eposzok világirodalmi beágyazottságának bemutatása (Vergilius, Voltaire, az ossziáni énekek stb.) a műfaji minták sokszínűségére nézve, az egyes eposzi tradíciók eltérő eposz-definíciói.

Arany János-kutatások

Arany János kritikai kiadása. A kutatócsoport munkája OTKA (illetőleg NKFI) támogatással történik az Intézet 19. Századi Osztályán, Korompay János irányításával. Az eddig megjelent kötetek: Arany János összes művei XVII. (az 1857 és 1861 közötti levelezés, sajtó alá rendező: Korompay H. János, 2004) és XVIII. (az 1862 és 1865 közötti levelezés, Új Imre Attila, 2014). Az 1951-ben elkezdett sorozat utolsó, XIX. kötetét (1866 és 1882 közötti levelezés, Korompay H. János) 2015-ben adta ki az Universitas Kiadó.

Ugyancsak 2015-ben jelent meg az új, Arany János munkái című kritikai kiadás első, a Széljegyzetek I. Folyóiratok I. című kötete, amely Hász-Fehér Katalin munkája és azokat a lapszéli jegyzeteket tartalmazza, amelyek a nagyszalontai múzeumban megőrzött lipcsei Europa lapjain találhatók. Ő készíti a módszertanilag is új kötetek folytatását: a második a többi folyóiratban, a harmadik és a negyedik pedig a könyvekben található széljegyzeteket dolgozza fel.

Szilágyi Márton rendezi sajtó alá a kisebb költemények első kötetét (1851-ig), Kardeván Lapis Gergely – az időközben elhunyt Tarjányi Eszter utódjaként – a másodikat (1851 és 1860) és S. Varga Pál az utolsó korszakot; Török Zsuzsa a kisebb epikus költeményeket, Gönczy Monika Az elveszett alkotmányt, Dezső Kinga a Toldit és a Toldi estéjét és Rózsafalvi Zsuzsanna a Keveházát, a Buda halálát és a Csaba királyfit.

Paraizs Júlia végzi a Shakespeare-fordítások kiadását, azzal az angol szöveggel, amelyet Arany János használt, az Arisztotelész-fordításokat pedig Bolonyai Gábor, aki figyelembe veszi a kortárs fordításokat és az azóta előkerült töredékeket is. 

Rudasné Bajcsay Márta és Csörsz Rumen István gondozza Arany János dalgyűjteményének újrakiadását, az időközben megjelent adatok és variánsok felhasználásával. Az Akadémiai Könyvtár kézirattárában található hivatalos levelek feldolgozását Szalisznyó Lilla és Kovács József kezdte el – 2015-től Szalisznyó Lilla munkáját Antal Alexandra folytatja –; a bibliográfiát és cikkadatbázist Gönczy Monika készíti és teszi közzé a Debreceni Egyetemi Könyvtár honlapján.

A közeljövőben a következő kötetek jelennek meg:

2019: a Kisebb költemények III. (s. a. r. S. Varga Pál), a Kisebb elbeszélő költemények (s. a. r. Török Zsuzsa), az Arisztophanész-fordítások I. (s. a. r Bolonyai Gábor), Arany János nagyszalontai könyvtárának és széljegyzeteinek katalógusa (s. a. r. Hász-Fehér Katalin)

2020: a Szentiván-éji álom (s. a. r. Paraizs Júlia), a Dalgyűjtemény (s. a. r. Csörsz Rumen István és Bajcsay Márta), Kisebb költemények I. (s. a. r. Szilágyi Márton)

2021: Toldi (Dezső Kinga), Arisztophanész-fordítások II. (s. a. r Bolonyai Gábor), Lapszéli jegyzetek. Folyóiratok II. (s. a. r. Hász-Fehér Katalin)

2022: Toldi estéje (Dezső Kinga), Lapszéli jegyzetek. Könyvek I. (s. a. r. Hász-Fehér Katalin),

2023: Arisztophanész-fordítások III. (s. a. r Bolonyai Gábor), Lapszéli jegyzetek. Könyvek II. (s. a. r. Hász-Fehér Katalin)

Projektek

Intézeti irodalomtörténet

Az Osztály egészének közös kutatási feladataként készül az intézeti irodalomtörténeti kézikönyv 19. századi kötete. Megfelelve az Osztály három fő kutatási irányának, a kézikönyv is poétika-, eszme- és társadalomtörténet hármas szempontrendszerében építkezik. A kötet szerkesztői feladatait Hites Sándor látja el. Eddig elkészült és 2015-ben meg is jelent a kötet koncepciójának szinopszisa (http://real.mtak.hu/30607/1/hites.itk.koncepc.pdf), illetve ugyanebben az évben több, eddig még publikálatlan mintafejezet. Jelenleg a tartalomjegyzék végső kidolgozása folyik.

Kulturális nacionalizmus-kutatás

A Hagyományfrissítés konferencia- és könyvsorozat olyan 19. századi magyar irodalmi szövegeket vizsgál, melyek közvetlen vagy közvetett módon jelenkori önértelmezésünk alapszövegeivé váltak, vagy éppen a kánonon kívülről járultak hozzá a hagyomány rendszerének alakulásához. Az eddigi konferenciákon Kölcsey Ferenc Nemzeti hagyományok, Széchenyi István Hitel, Vörösmarty Mihály Szózat, Gyulai Pál Írónőink és Arany János Naiv eposzunk című munkái, továbbá Arany János Hamlet-fordítása kerültek tárgyalás alá. Az Osztály várhatóan 2017 végén, 2018 elején tartja a 7. Hagyományfrissítés konferenciát, a sorozat történetében elsőként nemzetközi résztvevőkkel és angol nyelven. A tanácskozás ezúttal Kossuth Lajos The Future of Nations című 1851-ben New Yorkban elmondott beszédével foglalkozik. Az esemény megtartásához pályázati támogatást (NKSZ-2018-99) nyertünk az MTA Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályától.

Hites Sándor közreműködője volt a 19. századi európai kulturális nacionalizmusok vizsgálatára létrejött nemzetközi kutatócsoportnak, amely a Netherlands Organization for Scientific Research támogatásával létrehozta az amszterdami egyetemen működő Study Platform on Interlocking Nationalisms (SPIN) internetes platformot; az ennek anyagát tartalmazó kétkötetes kézikönyv (Encyclopedia of Romantic Nationalism in Europe) 2018-ban jelent meg az amszterdami egyetemi kiadónál.

Arany János kritikai kiadás

2014-ben indult meg Arany János műveinek új kritikai kiadása Arany János Munkái címen, OTKA/NKFI támogatással, melynek témaszáma: K 108503; futamideje: 2014. február 1.–2019. január 31.; keretösszege: 14.584.000 HUF.

A támogatás révén eddig megjelent kötetek:

  • Arany János. Levelezés 4, Levelezése 1862–1865. kiad. Új Imre Attila. A latin szövegrészeket ford., jegyz. Bartók István. A német szövegrészeket ford., jegyz. Bódyné Márkus Rozália. Az angol szövegrészeket ford., jegyz. Glant Tibor. A francia szövegrészeket ford., jegyz. Korompay H. János. Az olasz szövegrészeket ford., jegyz. Szörényi László. Arany János Összes Művei 18. Budapest: Universitas Kiadó–MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, 2014.
  • Arany János. Levelezés 5, Levelezése 1866–1882. kiad. Korompay H. János. A német szövegrészeket ford., jegyz. Bódyné Márkus Rozália. Az angol szövegrészeket ford., jegyz. Hites Sándor. A francia szövegrészeket ford., jegyz. Korompay H. János. A latin szövegrészeket ford., jegyz. Lengyel Réka. Arany János Összes Művei 19. Budapest: Universitas Kiadó–MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, 2015.
  • Arany János. Lapszéli jegyzetek, Folyóiratok I. S. a. r., bev., jegyz. Hász-Fehér Katalin. Arany János Munkái, kritikai kiadás. Budapest: Universitas Kiadó–MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet, 2016.

A támogatás révén még 2019-ben megjelenő kötetek:

  • Kisebb költemények III.
  • Kisebb elbeszélő költemények
  • Arany János nagyszalontai könyvtárának és széljegyzeteinek katalógusa

Arany János hivatali levelei az Akadémián

Kovács József megkezdte az Arany 1865 és 1877 közötti akadémiai főtitkársága alatt keletkezett hivatali iratok feldolgozását. (Ezek kisebb része már megjelent a kritikai kiadás XIV. kötetében.) (A munka egy korábbi szakaszában, 2016. szeptember 1-ig elkészültek az 1865–1866-os évek átiratai, Antal Alexandra, Fekete Norbert, Kovács József és Szalisznyó Lilla közreműködésével.) (MTA Prémium posztdoktori támogatása ideje alatt Kovács József az 1867–68-ban íródott hivatali dokumentumok átiratait készíti el, másrészt feldolgozza az Akadémia 1858–1924 közötti Nádasdy Tamás eposzi pályázatának történetét. A kutatás időtartama: 2016. szeptember 1 – 2019. augusztus 31. A támogatás keretösszege: 25.141.000 HUF

Az Arany János-emlékév

Előkészületek. Az Osztály 2014-ben kezdte el az Arany-évforduló előkészítését, kidolgozva azt a tervezetet, amelyet az MTA I. Osztálya 2015 februárjában megtárgyalt, majd az MTA elnöke, Lovász László 2015 szeptemberében jóváhagyott. Megalakult az Arany János Emlékbizottság, melynek elnöke Korompay H. János, az Arany-kritikai kiadás sorozatszerkesztője, társelnöke Dávidházi Péter akadémikus, az Osztály akkori vezetője lett. A kormány 2017-et Arany János-emlékévnek nyilvánította, az eseménysorozat fővédnökségét Áder János köztársasági elnök látta el.

Pénzügyi támogatás. Az emlékév szakmai programjainak megvalósítására, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének irányításával, 89 millió forintot ítéltek oda. A támogatás futamideje: 2017. január 1–2019. június 30. A pénzügyi elszámolás határideje: 2019. június 30. Az MTA elnöke 2016 végén 10 millió Ft támogatást is adott az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének XIX. századi Osztálya által megjelentetni kívánt két tanulmánykötet elkészítésére és kiadására, valamint egy Arany János honlap létrehozására. Ennek köszönhetően 2017-ben megjelent két, összesen 25 tanulmányt tartalmazó kötet: „Óhajtom a classicus írók tanulmányát”: Arany János és az európai irodalom, valamint a „Hazám tudósi, könyvet nagy nevének!”: Arany János pályájának művelődéstörténeti olvasatai. A honlap pedig megnyitás előtt áll.

Szakmai programok. Az Emlékév szakmai programjainak megvalósítására megítélt támogatásból – részben az Osztály szervezésében, részben szakmai segítségével – öt tudományos ülésszak került megrendezésre.

  • Az Emlékév Nagyszalontán 2017. március 2-án vette kezdetét, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete által szervezett ülésszakkal, Áder János köztársasági elnök és Török Ádám, az MTA főtitkára részvételével.
  • Május 15-én az MTA 2017. évi közgyűlésén a Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya „...és palota épül a puszta beszédből” – A 200 éves Arany János címmel tartott ülésszakot.
  • Október 20-án az Arany János Emlékbizottság és a nagykőrösi Arany János Társaság rendezett konferenciát Nagykőrösön, középpontban a költő ottani működésével.
  • December 5-én az Osztály rendezett konferenciát Naiv eposzunk címmel az MTA Könyvtár és Információs Központjában, a Hagyományfrissítés műhelykonferenciák sorozatába illeszkedve.

Az Emlékév szakmai programjainak megvalósítására megítélt támogatásból az Osztályhoz köthetően megjelent tanulmánykötet:

  • Gábori Kovács József és Major Ágnes, szerk. „…és palota épül a puszta beszédből”: Akadémiai tudományos ülésszakok a 200 éves Arany Jánosról. Budapest: Reciti, 2017.
  • Novák László Ferenc és Major Ágnes, szerk. Arany János bicentenáriumi konferencia: Nagykőrös, 2017. október 20. Budapest–Nagykőrös: Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóintézet–OniPrint Kft., 2018. (megjelenés alatt)
  • Csonki Árpád, szerk. Arany János: Naiv eposzunk. Hagyományfrissítés VI. (megjelenés alatt)
  • Gulyás Judit és Domokos Mariann. Az Arany-család mesegyűjteménye (kritikai kiadás) (megjelenés alatt)
  • Hász-Fehér Katalin. A nagyszalontai Arany János Emlékmúzeum könyveinek katalógusa (megjelenés alatt)
  • Korompay H. János. „Bénult idegre zsongitó hatás”: Arany-elemzések (megjelenés alatt)

Digitalizáció

A Petőfi Irodalmi Múzeummal együttműködésben sor került az Arany János Összes Művei kritikai kiadás (1951–2015) tizenkilenc kötetének jelölőnyelvi feldolgozására. (Az így digitalizált anyag a Digiphil filológiai portálon lesz elérhető. A kódolást az Osztály munkatársai közül Csonki Árpád, valamint a támogatási összeg terhére alkalmazott Horváth-Márjánovics Diána, Hunyadi-Zoltán Emese, Sárközi-Lindner Zsófia, Móré Tünde és Varga Szilvia végzik.)

Emellett az MTA BTK, az MTA Könyvtár és Információs Központ, valamint az Országos Széchenyi Könyvtár együttműködésével: Arany János költői, kritikusi, tudományos műveinek, levelezésének és hivatali iratainak digitális fakszimiléit tartalmazó, digitális kézirati weboldal létrehozása. A portál tudományos, kulturális, közművelődési és közoktatási célokat fog szolgálni, és Arany János költői, kritikusi, tudományos műveinek, valamint teljes levelezésének és hivatali iratainak digitális fakszimiléit tartalmazza. Az ehhez szükséges fotómásolatok elkészítését az említett intézmények közösen végzik, köztük az Osztály munkatársai (Antal Alexandra és Bátori Anna, majd Fazekas Júlia). (Ugyancsak ők végezték a Nagykőrösi Arany János Emlékmúzeumban őrzött Arany-kéziratok szkennelését.) Az elkészült fotók feltöltését az MTA Könyvtár és Információs Központ ALEPH, valamint az OSZK KOHA nevű adatbázisaiba az osztály említett munkatársai folyamatosan végzik.

Fiatal kutatói ösztöndíjak

Csonki Árpád a 18. század végének és a 19. század első felének magyar nyelvű verses epikájával foglalkozik. Az ösztöndíj futamideje: 2016. szeptember 1. – 2019. augusztus 31.

Szabó Eszter kutatási témája a 19. századi kolozsvári színház társadalomtörténete a kulturális többközpontúság és az erdélyi regionális identitás kontextusában. Az ösztöndíj futamideje: 2017. szeptember 1. – 2019. augusztus 31.

Major Ágnes feladatai közé tartozik a készülő irodalomtörténeti kézikönyvben a modernség időszakát a megelőző kötet tárgyával összekötő módszertani és terminológiai egyeztetések kidolgozása, továbbá a század eleji prózában megjelenő dekadens esztétikai mozzanatok vizsgálata, készülő disszertációjában pedig a Csáth Géza munkásságát feldolgozó, motívumait felhasználó, azokra hivatkozó műalkotások elemzését végzi el. Az ösztöndíj futamideje: 2017. szeptember 1. – 2019. április 15.

OTKA támogatással folytatott kutatások az osztályon

Kölcsey Ferenc minden munkái (kritikai kiadás) (témavezető: Szabó G. Zoltán, Völgyesi Orsolya) (OTKA Témaszámok: OTKA T 29386, OTKA K 47274, OTKA P 050111, OTKA K 77470, OTKA T 47274, PUB-F 114527)

A Kölcsey OTKA keretében megjelent kötetek:

  • Kölcsey Ferenc. Szépprózai művek. kiad. Szilágyi Márton. Kölcsey Ferenc Minden Munkái: Kritikai kiadás. Budapest: Universitas Kiadó, 1998.
  • Kölcsey Ferenc. Országgyűlési napló. kiad. Völgyesi Orsolya. Kölcsey Ferenc Minden Munkái: Kritikai kiadás. Budapest: Universitas Kiadó, 2000.
  • Kölcsey Ferenc. Versek és versfordítások. kiad. Szabó G. Zoltán. Kölcsey Ferenc Minden Munkái: Kritikai kiadás. Budapest: Universitas Kiadó, 2001.
  • Kölcsey Ferenc. Országgyűlési naponkénti jegyzések. kiad. Pajkossy Gábor. Kölcsey Ferenc Minden Munkái: Kritikai kiadás. Budapest: Universitas Kiadó, 2002.
  • Kölcsey Ferenc. Irodalmi kritikák és esztétikai írások, I, 1808–1823. kiad. Gyapay László. Kölcsey Ferenc Minden Munkái: Kritikai kiadás. Budapest: Universitas Kiadó, 2003.
  • Kölcsey Ferenc. Levelezés, I, 1808–1818. kiad. Szabó G. Zoltán. Kölcsey Ferenc Minden Munkái: Kritikai kiadás. Budapest: Universitas Kiadó, 2005.
  • Kölcsey Ferenc. Levelezés, II, 1820–1831. kiad. Szabó G. Zoltán. Kölcsey Ferenc Minden Munkái: Kritikai kiadás. Budapest: Universitas Kiadó, 2007.
  • Kölcsey Ferenc. Erkölcsi beszédek és írások. kiad. Onder Csaba. Kölcsey Ferenc Minden Munkái: Kritikai kiadás. Budapest: Universitas Kiadó, 2008.
  • Kölcsey Ferenc. Országgyűlési dokumentumok. kiad. Völgyesi Orsolya. Kölcsey Ferenc Minden Munkái: Kritikai kiadás. Budapest: Universitas Kiadó, 2011.
  • Kölcsey Ferenc. Levelezés, III, 1832–1833. kiad. Szabó G. Zoltán. Kölcsey Ferenc Minden Munkái: Kritikai kiadás. Budapest: Balassi Kiadó, 2011.
  • Kölcsey Ferenc. Levelezés, IV, 1834–1836. kiad. Szabó G. Zoltán. Kölcsey Ferenc Minden Munkái: Kritikai kiadás. Budapest: Balassi Kiadó, 2015.
  • Kölcsey Ferenc. Levelezés, V, 1837–1838. kiad. Szabó G. Zoltán. Kölcsey Ferenc Minden Munkái: Kritikai kiadás. Budapest: Balassi Kiadó, 2017.

Berzsenyi Dániel műveinek kritikai kiadása (témavezető: Fórizs Gergely, témaszám: OTKA K 75485)

A Berzsenyi OTKA keretében megjelent kötetek:

  • Berzsenyi Dániel. Prózai munkái. kiad. Fórizs Gergely. Berzsenyi Dániel Összes Munkái: Kritikai kiadás. Budapest: EditioPrinceps Kiadó, 2011. (849 p.)

Művészetek és tudomány a nemzetépítés szolgálatában a 19. századi Magyarországon (témavezető: Gyáni Gábor, Dávidházi Péter)

Az OTKA keretében megjelent kötetek:

  • Paraizs Júlia, szerk. „Eszedbe jussak”: Tanulmányok Arany János Hamlet-fordításáról. Budapest: Reciti, 2015.
  • Lajtai Mátyás és Varga Bálint, szerk. Tény és fikció: Tudomány és művészet a nemzetépítés bűvkörében a 19. századi Magyarországon. Tanulmányok a nacionalizmus kultúrtörténetéből 1. Budapest: MTA BTK TTI, 2015.
  • Hörcher Ferenc, Lajtai Mátyás és Mester Béla, szerk. Nemzet, faj, kultúra a hosszú 19. században Magyarországon és Európában. Tanulmányok a nacionalizmus kultúrtörténetéből 2. Budapest: MTA BTK, 2016.
  • Cieger András és Varga Bálint, szerk. Tudomány és művészet a magyar nemzetépítés szolgálatában: Szöveggyűjtemény. Budapest: MTA BTK TTI, 2017.
  • Szalisznyó Lilla, szerk. Tiltva, tűrve, imádkozva, énekelve: Tanulmányok a Szózatról. Hagyományfrissítés 5. Budapest: reciti, 2017.
  • Gábor Gyáni and Anssi Halmesvirta, eds. Cultural Nationalism in a Finnish-Hungarian Historical Context. Budapest: MTA BTK, 2018.
  • Bollók Ádám és Szilágyi Adrienn, szerk. Nemzet és tudomány Magyarországon a 19. században. Budapest: MTA BTK TTI, 2017.
  • Dávidházi Péter. „Vagy jőni fog”: Bibliai minták nemzetiesítése a magyar költészetben. Budapest: Ráció, 2017.

A magyar esztétikai gondolkodás első száz éve: Forrásszövegek kritikai kiadása 1750–1850 (témavezető: Fórizs Gergely)

 

Az Osztály korábbi támogatott OTKA projektjei

Arany János kritikai kiadása (témavezető: Korompay H. János; ciklusok és témaszámok: 1994–1997: T13429, 1998–2001: T 25901, 2002–2005: T37920, 2006–2009: K60635, 2010–2013: K81197, 2014–2019: K 108503.)

 

Az Arany OTKA keretében megjelent kötetek:

  • Arany János. Levelezés 3, Levelezése 1857–1861. kiad. Korompay H. János. A német nyelvű leveleket kiad. Bódyné Márkus Rozália. A latin nyelvű szövegeket jegyz. Jankovits László. Név- és címmutató Tóth Magdolna. Arany János Összes Művei 17. Budapest: Universitas Kiadó, 2004.
  • Arany János. Levelezés 4, Levelezése 1862–1865. kiad. Új Imre Attila. A latin szövegrészeket ford., jegyz. Bartók István. A német szövegrészeket ford., jegyz. Bódyné Márkus Rozália. Az angol szövegrészeket ford., jegyz. Glant Tibor. A francia szövegrészeket ford., jegyz. Korompay H. János. Az olasz szövegrészeket ford., jegyz. Szörényi László. Arany János Összes Művei 18. Budapest: Universitas Kiadó–MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, 2014.
  • Arany János. Levelezés 5, Levelezése 1866–1882. kiad. Korompay H. János. A német szövegrészeket ford., jegyz. Bódyné Márkus Rozália. Az angol szövegrészeket ford., jegyz. Hites Sándor. A francia szövegrészeket ford., jegyz. Korompay H. János. A latin szövegrészeket ford., jegyz. Lengyel Réka. Arany János Összes Művei 19. Budapest: Universitas Kiadó–MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, 2015.
  • Arany János. Lapszéli jegyzetek, Folyóiratok I. S. a. r., bev., jegyz. Hász-Fehér Katalin. Arany János Munkái, kritikai kiadás. Budapest: Universitas Kiadó–MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet, 2016.
  • Korompay H. János, szerk. A két Arany: Összehasonlító tanulmányok. Budapest: Universitas,

 

Intézeti irodalomtörténet

A XIX. századi osztály az intézeti irodalomtörténet 2. kötetén dolgozik. A megközelítésmód műfajtörténeti, intézménytörténeti, eszmetörténeti és társadalomtörténeti szempontokat egyesít. A munkában részt vevő osztálytagok: Hites Sándor (kötetszerkesztő), Fórizs Gergely, Kovács József, Paraizs Júlia, Szalisznyó Lilla, Török Zsuzsa.

2008 elején Horváth János könyvtárát elhelyezhettük a XIX. Századi Osztály I. emeleti, korábbi helyiségében. A könyvtár, amelyet 1961-től, a tudós halálától a család őrzött, csaknem a maga teljességében került a Horváth János terembe. A szépirodalmi és irodalomtörténeti anyag mellett a verstan, a zenetudomány, a néprajz, a történettudomány, a klasszika-filológia, a folyóiratok és különnyomatok képezik a főbb egységeket. Igen sok a dedikált példány; a könyvekben és folyóiratokban számos autográf bejegyzés található. A könyvtár előzetes megbeszélés után a szakma valamennyi tagja számára helyben használható.

Kiadványok

 

Az Osztályon szerkesztett könyvsorozatok

 

Az 1955 óta megjelenő Irodalomtörténeti Füzetek sorozat elsődlegesen a magyar irodalom történetével, kiemelkedő alkotóinak pályájával vagy pályájuk egy-egy részkérdésével, a magyar irodalom külföldi fogadtatásával, esetenként más irodalmak hazai recepciójával, verstörténeti és verstani problémákkal, magyar eszme-, sajtó- és kultúrtörténeti kérdésekkel foglalkozó, kisebb terjedelmű, a tizenöt szerzői ívet általában meg nem haladó monografikus jellegű munkák publikálásához biztosít teret. A jelzett tematikai körön kívül a sorozat, különösen a kezdeti időszakban, több filológiai dolgozat, illetve dokumentum-összeállítás megjelenését tette lehetővé. A sorozat szerkesztője 2012-ig Fenyő István volt, 2013-tól Fórizs Gergely látja el e tisztséget.

A sorozatban megjelent kötetek:Irodalomtörténeti Füzetek

A Hagyományfrissítés sorozat kötetei a megegyező című konferenciaszéria anyagát közlik, így egy-egy 19. századi magyar irodalmi szövegről közölnek tanulmányokat. A vizsgálat tárgyául a szervezők olyan írásműveket választanak, amelyek közvetlen vagy közvetett módon jelenkori önértelmezésünk alapszövegeivé váltak, vagy éppen a kánonon kívülről járultak hozzá a hagyomány rendszerének alakulásához. A sorozatot Fórizs Gergely szerkeszti.

A sorozatban megjelent kötetek:

  • Fórizs Gergely, szerk. Szívből jövő emlékezet: Tanulmányok Kölcsey Ferenc Nemzeti hagyományok című írásáról. Hagyományfrissítés
  • Hites Sándor, szerk. Jólét és erény: Tanulmányok Széchenyi István Hitel című művéről. Hagyományfrissítés 2. Budapest: Reciti Kiadó, 2014.
  • Paraizs Júlia, szerk. „Eszedbe jussak”: Tanulmányok Arany János Hamlet-fordításáról. Hagyományfrissítés, 3. Budapest: Reciti Kiadó, 2015.
  • Török Zsuzsa, szerk. Angyal vagy démon: Tanulmányok Gyulai Pál Írónőink című írásáról, Hagyományfrissítés 4. Budapest: Reciti Kiadó, 2016.
  • Szalisznyó Lilla, szerk. Tiltva, tűrve, imádkozva, énekelve: Tanulmányok a Szózatról. Hagyományfrissítés 5. Budapest: Reciti Kiadó, 2017.

A Reciti konferenciakötetek 2018-ban induló új könyvsorozat, mely az intézet által szervezett konferenciák, tudományos tanácskozások anyagát jelenteti meg tanulmánykötetek formájában a reciti kiadói elveinek megfelelően. Sorozatszerkesztő: Török Zsuzsa.

A sorozat 2018 őszén megjelenő első kötete: Fórizs Gergely és Vaderna Gábor, (szerk.) Az ismeretlen klasszikus: Berzsenyi-tanulmányok.

Kritikai kiadások, tudományos forráskiadások

Az 1970-es évektől az osztály is részt vesz a magyar kritika és irodalomtudomány történetének feltárását célzó vállalkozásban. Szabó G. Zoltán irányításával 1991-ben kezdődtek meg a már régóta hiányzó kritikai Kölcsey-kiadás munkálatai.

A sorozatban megjelent kötetek:

  • Kölcsey Ferenc. Szépprózai művek. kiad. Szilágyi Márton. Kölcsey Ferenc Minden Munkái: Kritikai kiadás. Budapest: Universitas Kiadó, 1998.
  • Kölcsey Ferenc. Országgyűlési napló. kiad. Völgyesi Orsolya. Kölcsey Ferenc Minden Munkái: Kritikai kiadás. Budapest: Universitas Kiadó, 2000.
  • Kölcsey Ferenc. Versek és versfordítások. kiad. Szabó G. Zoltán. Kölcsey Ferenc Minden Munkái: Kritikai kiadás. Budapest: Universitas Kiadó, 2001.
  • Kölcsey Ferenc. Országgyűlési naponkénti jegyzések. kiad. Pajkossy Gábor. Kölcsey Ferenc Minden Munkái: Kritikai kiadás. Budapest: Universitas Kiadó, 2002.
  • Kölcsey Ferenc. Irodalmi kritikák és esztétikai írások, I, 1808–1823. kiad. Gyapay László. Kölcsey Ferenc Minden Munkái: Kritikai kiadás. Budapest: Universitas Kiadó, 2003.
  • Kölcsey Ferenc. Levelezés, I, 1808–1818. kiad. Szabó G. Zoltán. Kölcsey Ferenc Minden Munkái: Kritikai kiadás. Budapest: Universitas Kiadó, 2005.
  • Kölcsey Ferenc. Levelezés, II, 1820–1831. kiad. Szabó G. Zoltán. Kölcsey Ferenc Minden Munkái: Kritikai kiadás. Budapest: Universitas Kiadó, 2007.
  • Kölcsey Ferenc. Erkölcsi beszédek és írások. kiad. Onder Csaba. Kölcsey Ferenc Minden Munkái: Kritikai kiadás. Budapest: Universitas Kiadó, 2008.
  • Kölcsey Ferenc. Országgyűlési dokumentumok. kiad. Völgyesi Orsolya. Kölcsey Ferenc Minden Munkái: Kritikai kiadás. Budapest: Universitas Kiadó, 2011.
  • Kölcsey Ferenc. Levelezés, III, 1832–1833. kiad. Szabó G. Zoltán. Kölcsey Ferenc Minden Munkái: Kritikai kiadás. Budapest: Balassi Kiadó, 2011.
  • Kölcsey Ferenc. Levelezés, IV, 1834–1836. kiad. Szabó G. Zoltán. Kölcsey Ferenc Minden Munkái: Kritikai kiadás. Budapest: Balassi Kiadó, 2015.
  • Kölcsey Ferenc. Levelezés, V, 1837–1838. kiad. Szabó G. Zoltán. Kölcsey Ferenc Minden Munkái: Kritikai kiadás. Budapest: Balassi Kiadó, 2017.

Az Arany kritikai kiadás MTA ITI-ben megjelent kötetei:

  • Arany János. Levelezés 3, Levelezése 1857–1861. kiad. Korompay H. János. A német nyelvű leveleket kiad. Bódyné Márkus Rozália. A latin nyelvű szövegeket jegyz. Jankovits László. Név- és címmutató Tóth Magdolna. Arany János Összes Művei 17. Budapest: Universitas Kiadó, 2004.
  • Arany János. Levelezés 4, Levelezése 1862–1865. kiad. Új Imre Attila. A latin szövegrészeket ford., jegyz. Bartók István. A német szövegrészeket ford., jegyz. Bódyné Márkus Rozália. Az angol szövegrészeket ford., jegyz. Glant Tibor. A francia szövegrészeket ford., jegyz. Korompay H. János. Az olasz szövegrészeket ford., jegyz. Szörényi László. Arany János Összes Művei 18. Budapest: Universitas Kiadó–MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, 2014.
  • Arany János. Levelezés 5, Levelezése 1866–1882. kiad. Korompay H. János. A német szövegrészeket ford., jegyz. Bódyné Márkus Rozália. Az angol szövegrészeket ford., jegyz. Hites Sándor. A francia szövegrészeket ford., jegyz. Korompay H. János. A latin szövegrészeket ford., jegyz. Lengyel Réka. Arany János Összes Művei 19. Budapest: Universitas Kiadó–MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, 2015.
  • Arany János. Lapszéli jegyzetek, Folyóiratok I. S. a. r., bev., jegyz. Hász-Fehér Katalin. Arany János Munkái, kritikai kiadás. Budapest: Universitas Kiadó–MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet, 2016.

Berzsenyi Dániel művei új kritikai kiadásának munkálatai 2004 óta folynak az osztályon. Az első kötet 2011-ben, a második 2014-ben jelent meg Fórizs Gergely szerkesztésében. A sorozatszerkesztő Szajbély Mihály.

A sorozatban megjelent kötetek:

  • Berzsenyi Dániel. Prózai munkái. kiad. Fórizs Gergely. Berzsenyi Dániel Összes Munkái: Kritikai kiadás. Budapest: EditioPrinceps Kiadó, 2011.
  • Berzsenyi Dániel. Levelezése. kiad. Fórizs Gergely. A latin szövegeket ford. Balogh Piroska. Berzsenyi Dániel Összes Munkái: Kritikai kiadás. Budapest: EditioPrinceps Kiadó, 2014.

2003–2013 között elkészült Petelei István összes novellájának tudományos forráskiadása. Az I. és II. kötet 2007-ben jelent meg, a III. és IV kötet 2014-ben a debreceni Csokonai Kiadó Források sorozatában. A sajtó alá rendező: Török Zsuzsa.

A sorozatban megjelent kötetek:

  • Petelei István. Összes novellái I–II. (Szerzői kötetek). kiad. Török Zsuzsa. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó, 2007.
  • Petelei István. Összes novellái III–IV. (Sajtómegjelenések és kéziratok 1878–1906). kiad. Török Zsuzsa. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó, 2014

2004 és 2009 között hat kötetben megjelent Horváth János életműkiadása Korompay H. János és Korompay Klára sajtó alá rendezésében az Osiris Kiadónál.

A sorozat megjelent kötetei:

  • Horváth János. Verstani munkái. kiad. Korompay Klára és Korompay H. János. Osiris Klasszikusok. Budapest: Osiris Kiadó 2004.
  • Horváth János. Irodalomtörténeti munkái I. kiad. Korompay Klára és Korompay H. János. Osiris Klasszikusok. Budapest: Osiris Kiadó 2005.
  • Horváth János. Irodalomtörténeti munkái II.. kiad. Korompay Klára és Korompay H. János. Osiris Klasszikusok. Budapest: Osiris Kiadó, 2006.
  • Horváth János. Irodalomtörténeti munkái III. kiad. Korompay Klára és Korompay H. János. Osiris Klasszikusok. Budapest: Osiris Kiadó, 2007.
  • Horváth János. Irodalomtörténeti munkái IV. kiad. Korompay Klára és Korompay H. János. Osiris Klasszikusok. Budapest: Osiris Kiadó, 2008.
  • Horváth János. Irodalomtörténeti és kritikai munkái. kiad. Korompay Klára és Korompay H. János. Osiris Klasszikusok. Budapest: Osiris Kiadó, 2009.

Az osztály hírei

Az Arany János-emlékév Emlékbizottságának támogatásával megjelent az „Ősszel”. Arany János és a hagyomány című tanulmánykötet (szerkeszette Szilágyi Márton, Budapest: Universitas Kiadó, 2018.), amely az Eötvös Loránd Tudományegyetem XVIII–XIX. Századi Magyar Irodalomtörténeti Tanszéke és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság által 2017. november 10-én rendezett konferencia előadásaiból készült tanulmányokat tartalmazza.

A tanulmánykötet letölthető.

 

Az MTA BTK Történettudományi Intézete Vachott Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából Familiáris kapcsolatok  és társadalmi hálózatok  a 19. századi Magyarország intézményesülő irodalmában címmel konferenciát rendez, ahol intézetünk tudományos munkatársa, Török Zsuzsa is előadást tart A nemzet özvegye. Vachott Sándorné írói pályájának ismérvei címmel.

Vachott

A tanácskozás időpontja: 2018. december 11. (kedd) 10:00 óra. Helyszín: MTA BTK Történettudományi Intézet  (1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4., B épület, 5. emelet, Tanácsterem)

A konferencia részletes programja letölthető.

2018. szeptember 21–22-én között került sor a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán az első KlasszIK-ra, azaz Klasszmagyaros Ifjúsági Konferenciára. A konferencia szervezői – a PTE BTK Klasszikus Irodalomtörténeti és Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszéke a DE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet közreműködésével – izgalmasnak és termékenynek bizonyuló irányvonalat válaszottak a tanácskozásnak: a Vita – Versengés – Konfliktus témáit. Az előadók sokféle nézőpontból közelítették meg a három kulcsszót: a háború, harc, konfliktus irodalmi megjelenítése mellett szó volt a Petőfi-kultusz ellentmondásairól, a nőtörténet versengő Kánya Emília-képeiről, a reformkori magyar divatlapok sajtóvitáiról, versengő sajtótudósításokról. Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetét Szabó Eszter (XIX. századi Osztály; Bibliográfiai Osztály) képviselte, aki A lóversenytől a színpadig. Arisztokraták az erdélyi színjátszás centenáriumán című előadásában azt kereste, hogy az erdélyi arisztokrácia milyen fórumokon, milyen szerepekben jelenik meg a 19. század végén, a polgári nyilvánosság által dominált térben.

A konferenciafelhívás, a plakát és a programfüzet letölthető.

MTA2018. október 18-án 10:00 órai kezdettel
az MTA Székház Felolvasó termében

A „TÉNYEK UTÁNI VILÁG” MÍTOSZA.
RELATIVIZMUS ÉS TÁRSADALMI KONSTRUKTIVIZMUS ISMERETKRITIKAI SZEMMEL

címmel rendeznek konferenciát, ahol intézetünk munkatársa, Dávidházi Péter is előadást tart.

A konferencia nyitott mind az egyes szaktudományok kérdésfeltevései mind a vonatkozó feszítő problémákat a polgári mozgalmak irányából megfogalmazó kérdések felé. A konferencia szervezői Pléh Csaba és Nyíri Kristóf akadémikusok, az MTA Filozófiai és Történettudományok Osztályának támogatásával.

A konferencia programja letölthető.

2018. szeptember 13‒14-én került sor a University of Birmingham és a Birmingham City University kezdeményezére létrehozott Könyv- és Nyomtatástörténeti Kutatóközpont (The Centre for Printing History and Culture) Women in print: production, distribution and consumption című konferenciájára. A tanácskozás azon nők életének és munkásságának a feltárására törekedett, akik aktívan, nyomdatulajdonosként, periodikák szerkesztőiként vagy akár a nyomtatással együtt járó háttérmunkák elvégzőiként: betűszedőként, tervezőként játszottak szerepet a nyomtatás történetében a kezdetektől napjainkig. A tanácskozáson az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetét a XIX. Századi Osztály munkatársa, Török Zsuzsa képviselte Transnational Text Recycling. Scissors-and-Paste Journalism in the Hungarian Fashion Journal A Nők Munkaköre című dolgozatával. Az előadás, mely a nyomtatott szöveg különféle használatát tárgyaló szekcióban hangzott el, a 19. századi újságszerkesztés egyik bevett gyakorlatára, a tallózó újságírás jelenségére koncentrált a Wohl Janka és Wohl Stefánia által szerkesztett A Nők Munkaköre című folyóirat kapcsán. Az előadó amellett érvelt, hogy a tallózó újságírás nemzetközi kontextusban való vizsgálata külföldi lapok magyarországi hatására világíthat rá, másrészt pedig a szövegek nemzeti határokon túl való vándorlásának, valamint szerkesztés és nyomtatás 19. századi gyakorlatának jobb megértéséhez segít hozzá.

IFTR programfüzet borítóAz International Federation for Theatre Research (IFTR) idén július 9–13. között Belgrádban szervezte meg nemzetközi tudományos kongresszusát a Belgrádi Művészeti Egyetem Színművészeti Karának közreműködésével. Az IFTR kiemelt figyelmet szentel a fiatal kutatóknak, konferenciáinak hármas szerkezetével is hangsúlyozva ezt. Az egy nagy témára épülő általános panel – idén a Színház és migráció témakörében fogadtak előadásokat – és a különböző témájú munkacsoportok (Working Groups) mellett minden évben megszervezik a Fiatal Kutatók Fórumát (New Scholars’ Forum). Ennek Economies of Theatre and Performance elnevezésű szekciójában tartott előadást intézetünk munkatársa, Szabó Eszter (XIX. századi Osztály, Bibliográfiai Osztály) How Much for a Theatre Ticket and a Seven-Course Meal? The Economics of a Nineteenth-Century Theatrical Centenary in Transylvania címmel, amelyben az erdélyi hivatásos színjátszás 1892-ben Kolozsváron megtartott centenáriumi ünnepségének gazdasági vonatkozásait tárgyalta. A szekció négy, időben és térben egymástól eltérő jelenségeket vizsgáló előadását (a 19. századi Kolozsvár, a hidegháború alatti kelet- és nyugatnémet színházak, kortárs német független színház, kortárs tánc Belgiumban és Németországban) a színház és színjátszás gazdasági, gazdaságtörténeti szempontú elemzései tartották össze. Éppen az idő- és térbeli távolságok hatására alakult ki termékeny párbeszéd az előadások között, amelyek megrajzolták a színházi intézményesülés kezdeteitől a színházi intézményektől való függetlenedésig vezető ívet, megmutatva ugyanakkor a nagyon hasonló gazdasági stratégiákat és finanszírozási modelleket az arisztokrata mecenatúrától az állami, illetve civil támogatásig.

tompa kepA Ráday Gyűjtemény és az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet
XIX. Századi Osztálya 2018. április 27-én konferenciát rendezett 
Tompa Mihály halálának 150. évfordulója alkalmából 
A hiányzó harmadik: Tompa Mihály címmel.

A tudományos tanácskozás elsődleges célja az volt, hogy a mára háttérbe szorult Tompa Mihály helyét, szerepét, pályáját, életművét különböző aspektusokból újraértelmezze és újraértékelje, megvizsgálva a kulturális emlékezet és felejtés folyamatait is.

A konferencia programja letölthető.

 

MTA kutatói pályázatai

MTA központi weboldala

MTA kutatóintézet-hálózata